Egyik téli vendég, a másik jól ismert ragadozómadár
Örök emlékként él bennem, mikor gyerekként először gyalogoltam végig a Torna-patak Apácatorna és Kisberzseny közötti szakaszán egy szép téli napon, titkon reméltem, hogy láthatok gatyás ölyvet (Buteo lagopus).
Sajnos akkor a találkozó nem jött létre, sok-sok esztendőt kellett rá várni, mikor az egyik kiskunsági szikes tónál láttam meg életem első gatyás ölyvét. Hatalmas volt az öröm. Népi elnevezései a téli kánya, téli ölyv.
Vele csak télen találkozhatunk, ugyanis a tundrák fagyos világának a költőmadara, hazánkba telelni érkezik. Az egerészölyvnél valamivel nagyobb madárnak a csüdje végig tollas, és alapvetően világosabb színezetű ragadozómadár. Világos feje, sűrűbb hosszanti barnás foltokkal tarkálló. Hátának színe barna, minden tollon feketés hosszanti foltokkal, rozsdás szegéllyel.
A reptében megfigyelt madárnak az egyik biztos elkülöníthető bélyege, az egerészölyvvel szemben, hogy farka szennyes fehér, széles sötétbarna szalaggal a végén. Körözés közben jó fényviszonyok mellett nagyobb távolságból is jól megfigyelhető egy erős nagyítású távcsővel. A gatyás ölyvre jellemző, hogy zsákmányszerzés közbe hosszasan szitál vagyis egy helyben lebeg. További jellemzője a madárnak, hogy az alsó szárnyfedők a kiterjesztett szárnyon az elsőrendű evezők tövénél egy jól elhatárolható fekete foltot alkotnak. Az ujjak és a viaszhártya sárga, szeme barnássárga színű. A szitáló madáron az ún. gatya, azaz a tollas csüd is jól megfigyelhető. Október végétől március közepéig tartózkodik nálunk. Jellemzően a mezőgazdasági területek melletti fákon, kazlakon vagy a földön gubbasztva lesi zsákmányát, amely zömével mezei pockokból áll. Télen a dögre is rájár.
Az egerészölyv (Buteo buteo) hazánk leggyakoribb ragadozó madara. Népi neve az ülü, síró kánya vagy tarló kánya. Nagyon sok színváltozata létezik. A tojók valamivel nagyobbak a hímeknél. Alsótestének az alapszíne szennyes sárgásfehér, sűrű barna foltokkal. Hasi oldala sötétbarna. A faroktollak a végükön egyenesen lemetszettek tizenöt-tizenhét sötét harántsáv látható rajtuk. A karmok feketék, csüdje és viaszhártyája sárga színezetű. Világosbarna a szem szivárványhártyája. Fészkét viszonylag magasra, 10-15 méteren a fák törzse mellé építi faágakból. Bélésanyaga mohából és száraz füvekből áll. Három-négy zöldesfehér vagy barnával tarkított tojást rak. Kora tavasszal a nászrepülő párok gyakran hallatják vijjogó hangjukat.
Mind a két faj védett természetvédelmi eszmei értéke az egerészölyvnek 25.000, míg a gatyás ölyvé 50 000 forint.
Mindössze 30 példány él már csak ebből az állatfajból
Annyira kevesen és olyan elszórtan élnek már csak, hogy szaporodásuk rendkívül nehézkes.
Ezek az év legviccesebb természetfotói
Fába szorult mókus, lezuhant madár és sast kergető hal is feltűnik a képeken.
A vándormadarakkal stopposok is utaznak
A madarak évszakos, hosszú távú vándorútjai kiváló lehetőséget biztosítanak a beléjük csimpaszkodva utazó kullancsok terjeszkedéséhez.
A nők utáni kémkedésre használják a vadkamerákat Indiában
A természetvédelmi vizsgálatok ma már gyakran alapulnak az erdőkbe kihelyezett vadkamerák felvételein, így zavarás nélkül lehet vizsgálni egy terület állatait, azonban még ezzel is vissza lehet élni.
Szemtelen varjak kergetik a sasokat az Alföldön
Hiába kisebbek, gond nélkül elüldözik a termetes ragadozó madarakat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
