Örvénylő madárrajok
A seregélyek felhői minden évben rejtélyes örvénylésbe fognak a téli égbolton.
Ősszel vagy télen, ha az északi féltekén felnézünk az égre, előfordulhat, hogy a pihenőhelyük felett gyorsan, de szinkronban, akár több ezer egyedből álló felhőkben repülő madárrajt veszünk észre.
A seregélyek, miközben délebbre vándorolnak, rendszeresen megállnak pihenni, s alkonyatkor, akár 45 percen át tartó légi bemutatókat tartanak. Ezt a szinkronizált repülést angol eredetű szóval murmurációnak hívjuk, s a legelterjedtebb magyarázata az, hogy a ragadozók ellen állnak ilyen csapatba. A magyarázattal csak annyi a gond, hogy egy ilyen nagy madárcsapat vonzza is a ragadozókat, így a jelenség igazi tudományos rejtély.
Az összetett mintázatú menekülés a legtöbbször eredményes, a vadász nem jut zsákmányához.
A seregély észak-amerikai ragadozója a vándorsólyom váltja ki a legkifinomultabb murmurációt. A leggyakoribb stratégiája az, hogy nagy távolságból, egyetlen egyszer, hirtelen támad a rajra.
A madárraj védekező manőverei összetett és egybemosódó mintázatokból állnak, amelyek formájukban és sűrűségükben is gyorsan változnak. E repülési mintázatok a ragadozó jelentette veszély nagyságához és az előző mintázathoz igazodnak.
A hullámzások, amelyek során a madarak gördülő mozdulatokkal repülnek, megzavarják a támadót. A hullámzás során látható sötétebb szín azt jelzi, hogy a seregélyek testtartásának iránya megváltozik, nem pedig azt, hogy sűrűbbé válik a madárraj.
A mumurációnak nincs vezetője, a seregélyraj egyetlen egységként viselkedik. Ahhoz, hogy a különböző menekülési mintázataik során együtt tudjanak maradni, minden egyes madár hét közvetlen szomszédja mozgását figyeli és utánozza. Az, hogy csak egy adott számú társra figyelnek, lehetővé teszi a csapat számára a gyors alkalmazkodást, a sűrűbb vagy lazább csoportos repülést, az alakzat változtatását, vagy épp azt, hogy két külön rajba válnak szét – miközben végig egyetlen egységes csapatot képeznek.
A seregély periférikus látása teszi lehetővé azt, hogy szemmel tartsa mind a madártársait, mind a ragadozót.
A sólyom meglepetéstámadása akkor a legsikeresebb, ha sikerül kiszakítania egy madarat a csapatából. A rajtól különállóan repülő madarak ugyan ritkák, azonban a ragadozók sokkal könnyebben kapják el ezeket a magányos madarakat, mint a rajtagokat.