Lapátos daliák keresik párjukat

Az eredetileg Mezopotámiából származó dámszarvast a vadászati lehetőségek bővítése miatt telepítették be a világ számos pontjára, így köztük hazánkba is. Mivel kiváló „parkvad”, tehát nagyon jól viseli a kerti tartást, nagy sikerrel honosították meg mindenfelé, majd ezt követően már csak egy lépés volt a szabad területeken való megjelenése. A dámvaddal kapcsolatosan nincsenek olyan természetvédelmi viták, mint a hasonlóan idegenhonos muflonnal (gyepterületeken taposási és rágási kár), így jelenléte zavartalan a magyarországi erdőkben. Sőt trófea szempontjából akad is mire büszkének lennünk, ugyanis a világranglista élén álló „lapátosok” túlnyomó részét a magyar bikák alkotják. Ilyen kiváló dámos területünk Gúth és Gyulaj is.

Dám bikák csörtéje

Forrás: Szentkirályi Ádám/Nap képe

A dámszarvasok násza avagy a barcogás sok mindenben eltér a gímszarvasok bőgésétől. Míg a gímeknél kereső bikákat találunk, akik nyughatatlanul, nagy távolságokat megtéve járják az erdőt a tehenek után és közben öblös hangjukkal hívják viadalra a riválisokat, addig a dámbikák egy sokkal kényelmesebb módot választottak a párkeresésre. Ők gyakorlatilag magáért a barcogó helyért verekednek meg egymással, hogy minél jobb pozíciót tudjanak elfoglalni a barcogó területen, az úgynevezett lekkben. Ezekben a lekkekben a bikák egy helyen összegyűlnek és barcogóteknőket kaparnak ki maguknak, amit a különböző bűzös szagmirigyeikkel, vizelettel és ürülékkel szagosítanak. Ezek a kikapart teknők a legtöbb esetben körkörösen helyezkednek el ligetes erdőrészekben, minél beljebb van egy hely, annál jobb esélyekkel indul a „párkeresés”, így ezekért komoly összecsapásokkal verekednek meg egymással. Miután kialakultak a végleges pozíciók, a bikák befekszenek a teknőkbe és ott barcognak, várva a teheneket. A gímek bőgéséhez hasonlítva, ám ez sokkal kevésbé figyelemfelhívó hang, inkább röffenetek sorának hallik. Éppen ezért kevesebb helyen lehetünk fültanúi is ennek a násznak, talán legintenzívebben a kifejezetten dámok számára létesített vadaskertekben van esélyünk rá.

A gímekhez hasonlóan itt is addig tart a szaporodási időszak, ameddig megtermékenyítésre alkalmas tehén található a területen, ezért október végével lecseng, és megkezdődik a hasonlóan impozáns megjelenésű, muflonok időszaka, a berregés.

Forrás: Sándor Péter János/ Nap képe

Három színben – Érdekesség a dámszarvasokról
A szokványos vadas (pöttyös) szín mellett léteznek fekete és fehér példányok is. Az utóbbiak nem minősülnek albínónak, hiszen nem a pigmentanyag hiánya okozza a fehérséget, csupán csak egy színváltozatnak tekinthetők. Ezeket a fehér „szellem” bikákat a legtöbb vadász nem szívesen hozza terítékre az őket körül lengő balszerencsét hozó babonák miatt.

Írta: Bori Bianka