Melyik legyen 2023 Év lepkéje?

A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).
A szavazni 2022. december 22-én 12 óráig lehet az MME oldalán.

Fecskefarkú pillangó (Papilio machaon)

Pillangó vagy lepke? Elsőre talán meglepő kérdés, hiszen sokan azt hiszik, a két szó ugyanazt jelenti. Jelen esetben a válasz rá az, hogy is-is. A pillangók (Papilionidae) egy rendszertani család a lepkék rendjén (Lepidoptera) belül, ahová a fecskefarkú lepke vagy más néven fecskefarkú pillangó is tartozik. Tehát nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke. Hazánkban négy pillangó faj él, közülük az egyik legelterjedtebb a fecskefarkú lepke. Országszerte elterjedt, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb, azonban az utóbbi évek kései fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.

Ennek a lepkének jellegzetes „párkereső” stratégiája az úgynevezett dombtetőzés: a hímek magasabb fák tetején, kopár hegycsúcsokon, dombtetőkön, kilátók környékén területet tartanak fent maguknak, amely körül folyamatosan őrjáratoznak. Ha egy hím megsérti a másik területét, vad légi csatába kezdenek, viszont az arra tévedő nőstényeket erőteljes udvarlással lecsalogatják a földre, majd a fűben védett, napfényes helyen párosodnak.

Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft és a Vörös Könyvben szereplő faj. Mivel egyedszámuk erősen fogyatkozó, és kertjeinkben mind hernyó, mind imágó alakban előfordul, így fokozott figyelemmel legyünk rájuk, ezért például ne használjunk vegyszereket a kertben.

Nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri)

Sokan ördöglepke néven ismerik, hiszen nagy termete és valóságosnak tűnő szemfoltjai elsőre ijesztővé tehetik. Ám aggodalomra semmi ok, lepke lévén semmiféle módon nem tud bántani minket. Európa és egyben hazánk legnagyobb őshonos lepkéje, a nőstények szárnyfesztávolsága elérheti a 15 centimétert is. Teste igen vaskos, jól repülő faj, nagy távolságokat is képes berepülni, éjszaka aktív. Azt gondolhatnánk, hogy ekkora testhez jó sokat kell táplálkozni, azonban ez nem ilyen egyszerű. Az imágó szájszerve, a pödörnyelv csökevényes, táplálkozásra alkalmatlan, tehát hernyó korában kell számottevő táplálékra szert tennie.

Minden szárnyán egy-egy szemfolt látható, ez a bélyeg igen jellegzetessé teszi számunkra, azonban támadóival szemben riasztó jelleggel hatnak. Ezt tovább tetézi azzal, hogy megriadása esetén szárnyait lassan le-föl mozgatja, így szemfoltjai még valóságosabbnak hatnak. Országszerte sokfelé előfordul gyümölcsösök, jó állapotú erdők közelében, ahol a főként különféle gyümölcsfákat felölelő tápnövényei nagyobb számban nőnek. Az utóbbi pár évtizedben számuk drasztikusan lecsökkent. Az eleinte előnyére váló gyümölcsösök telepítése hamar a visszájára fordult az intenzív vegyszerhasználat következtében.

Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Az utóbbi idők ritkulása miatt sok helyről eltűnt, a természetesebb állapotú élőhelyekre szorult vissza, ezért ha kertünkben valamely gyümölcsfán megtaláljuk a hernyóját, akkor becsüljük meg, hogy egy ilyen különleges szépséget láthatunk, ha pedig az imágót látjuk számára veszélyes helyen, helyezzük biztonságba.

Fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica)

Szóval csüng? Szokták kérdezni. Igen, az egyszerű válasz, hogy igen. A csüngőlepkék egy jellegzetes csoportja a lepkéknek, a Microlepidoptera, azaz nyers fordításban a „molyok” csoportjába sorolhatók. A legtöbb fajnak feltűnő a mintázata, általában valamiféle sötét szín és a piros vagy fehér dominál rajtuk. Csápjuk testükhöz képest nagy, a vége felé erősen megvastagodik, valamint pihenés közben kissé visszahajlik.

Választott fajunk, a fehérgyűrűs csüngőlepke talán az egyik legdekoratívabb hazai csüngőlepke. Szárnyainak alapszíne kéken-zölden irizáló szürkés, foltjai pirosak és azokat fehér gyűrűk veszik körül. Magyarországon főként hegy- és dombvidékeken fordul elő, de szórványosan síkvidékeken is felbukkanhat. Élőhelyei napos, nyílt gyepek, ahol tömegesen rajzik. Nappal aktív, általában többedmagával szívogat virágokon, ahol valóban úgy néz ki, mintha csüngne, innen kapta nevét. Viszonylag rövid ideig látható, mert csak júliusban és augusztusban találkozhatunk vele.

Habár nem védett, a nyitott, napos, meleg gyepekhez kötődik, így ezek feldarabolódásával, csökkenésével élettere is szűkül. Ha ilyen gyepekben kirándulunk, akkor járjunk nyitott szemmel, hiszen rajzása idején a többi rokon fajjal együtt nagy tömegben figyelhetjük meg őket, amint táplálkoznak vagy éppenséggel kórókon pihennek.