Légkörfény a Bakonyban
A ritkán előforduló, naptevékenység okozta látványos jelenség még a Tejút fényét is elnyomta.
Rendszeresen visszatérő, fotózásra kiváló időszak, amikor anticiklon telepszik a Kárpát-medencére. Ez napokig tartó langyos, szélcsendes, tiszta idővel jár együtt, és ami a legfontosabb: a táj lassanként színes ruhába öltözik, míg az égen a nyugvó Tejút mellett megjelennek az őszi csillagképek. Egy kellemes októberi asztrofotózással nem lehet tévedni, de ez az év extra meglepetéssel szolgált.
A fotózás során észrevettem, hogy a képek színe egy idő után vörösesbe hajlik; régen voltam itt – gondoltam – de a fényszennyezés mégsem lehet ilyen mértékű, hiszen mégiscsak a Bakony közepén vagyok! A hullámokba rendeződött színes sávokból rögtön levontam a következtetést: valószínűleg légkörfényről van szó. Az erős naptevékenység általában az oxigénre jellemző, zöld színt produkál ugyan, de ez alkalommal – főleg az UV sugárzás növekedése miatt – a nátrium világított intenzíven a légkör 90 kilométeres magasságú tartományában. Ezt a következtetést az utólagos kontroll meg is erősítette.
A bemutatásra került képen nagyobb részt a narancsos, kisebb területeken az említett zöld szín is megfigyelhető, amelybe szinte beleolvad a Tejút sávja. A kompozíció külön érdekessége az erdő felett fényes „csillagként” látszó Szaturnusz, ami az ősz folyamán már az esti órákban is kényelmesen megfigyelhető.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu