Mézharmattal kommunikál a lámpáshordó kabóca

A lámpáshordó kabócák egy faja, a Lycorma delicatula néhány éve jutott át az USA területére, a nagy méretű kabóca gyümölcsfákon és szőlőn szívogat, ezzel nemcsak visszaveti a növény fejlődését, hanem rengeteg betegség előtt is megnyitja az utat. A szakemberek szeretnének minél többet megtudni a kabócafajról, abban a reményben, hogy olyan pontot találnak az állat életmódjában, biológiájában, amelynek segítségével sikeresen védekezhetnek majd ellene.

Az állat, ahol csak megjelent, nagyon gyorsan tömegessé vált, arról azonban nem sokat tudtak a szakemberek, miként is találnak egymásra a szaporodáshoz vagy a táplálkozáshoz ezek a rovarok. Az állat érdekes módon egyes fatörzsekre nagy tömegekben gyűlik össze, míg másokra egyáltalán nem száll rá. Egy újonnan, a Frontiers in Insect Science folyóiratban közzé tett kutatási eredményből azonban kiderült, hogy az állatok kibocsátotta mézharmat tartalmaz a kommunikációhoz szükséges feromon-jellegű molekulákat. A tömegesen megjelenő lámpáshordó kabócák olyan mennyiségben bocsátanak ki mézharmatot, hogy attól a fa törzse nedvessé és erjedés-szagúvá válik.

A kutatók mintákat gyűjtöttek be a kabócák mézharmatából majd laborban egyes egyedeiket e mézharmat szagával vizsgálták: vajon mennyire és milyen nemű kabóca mézharmata vonzó számukra? Kiderült, hogy érdekes módon a hímek mézharmata a hímek számára volt csalogató hatású, a nőstényeké viszont mindkét nem egyedeit vonzotta, de csak egészen visszafogott mértékben. Az egyelőre rejtély, minek köszönhető e fura, egyoldalú hatás. Ez azonban magyarázattal szolgál arra, amit a természetben tapasztaltak: egyes fákon csak hímek gyülekeztek tömegesen, más fákon csak nőstények.

A kutatók elemezték a mézharmat kémiai összetételét is, hogy kiderítsék, mely molekulákat találják vonzónak vagy visszataszítónak a nőstények és a hímek, az öt fő összetevőből. Az adatok segíthetnek a súlyos károkat okozó állat féken tartásában, de ez még csak a jéghegy csúcsa. A kutatók számos további tényezőt is meg fognak vizsgálni, például azt, hogy az állatok rezgésekkel is kommunikálnak-e. Más kabócafélékről azonban ismert az is, hogy a mézharmatuk fontos a ragadozóik, parazitáik vonzásában, így ezt a szerepet is érdemes jobban megvizsgálni a későbbiekben. Az is valószínű, hogy a mézharmat összetételében szerepe lehet annak, milyen növényen szívogat az adott egyed, de még a mézharmatban élő baktériumokra is gyanakodnak a szakemberek.

Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt.