Ez lehet az amerikai nemzeti parkok legfurcsább felhívása
Az USA Nemzeti Parki Szolgálata kénytelen volt a közösségi médiában fellépni egy rendkívüli, és terjedőben lévő szokás ellen.
„Ne nyalogasd a folyami varangyot!” – áll a felszólításban. A coloradói folyami varangy (Bufo alvarius) Észak-Amerika legnagyobb varangya, akár 18 centisre is megnőhet, ám nem emiatt nyalogatják egyesek. A béka bőrében olyan méreganyag termelődik, amely pszichedelikus hatású, a bufotenin (5-MeO-DMT) egy hallucinációkat okozó anyag, amelyet füst formájában inhalálnak a túlvilági élményeket keresők. Erre Mexikóban van legális lehetőség, mivel az anyag az USA-ban I-es besorolású drogként van nyilvántartva (ide tartozik a heroin vagy az LSD is).
Latin-Amerikában több évezredes hagyománya van e szernek (is), amely egyébként nemcsak a varangy bőrváladékában, hanem egyes növényekben is előfordul, írja a The Washington Post. Mivel a bufotenin-szertartásokról hírességek és celebek sokasága nyilatkozik nyilvánosan, ezért az átlagemberek érdeklődését is felkeltették e beszámolók, valószínűleg az olcsó pszichedelikus élményt keresők lehetnek azok, akik varangyokat nyalogatnak a nemzeti parkokban.
A folyami varangy a neve ellenére az USA délnyugati államaiban és Mexikóban honos, félsivatagi-sivatagi területen él, így például a híres Sonora területén is, mexikói élőhelye száraz bozótosoktól lombhullató erdőkig terjed. Általában rovarokkal táplálkoznak, a felnőttek leginkább bogarat esznek, de az igazán nagy termetűek kisebb gerinceseket is elkapnak, beleértve más békákat is.
Májustól szeptemberig – a régió csapadékos időszakában – aktívak, a forró nyári hónapokban, főleg éjjel. Az állatok nemcsak nagy méretűek, de hosszú életűek is, átlag 12 évet élnek, de ismertek több mint 20 éves példányt is.
Az állat a méretéhez képest viszonylag halk brekegéssel csalogatja a párját. A petéit időszakos tavakba (nagyobb tócsákba) rakja le, ahol 2-12 nap alatt kikelnek az ebihalak, majd 6-10 hét alatt kifejlődnek és békává alakulnak.
A párzási időszak hetei kivételével magányosan élnek, a téli időszakra beássák magukat a talajba és ott várják a tavaszt.
Mivel egy 60-70 dekás béka ínycsiklandó zsákmány jelent számos ragadozónak, ezért termeli az idegméregként funkcionáló váladékát, amellyel a nála sokszor nagyobb állatokat (például kutyát) is képes lebénítani, esetenként meg is ölni azokat. A fehéres folyadékként termelt méreganyagot a szemei mögötti mirigyeiből bocsátja ki, védekezésként.
Az esős időszak beköszöntével minden idejüket evésre fordítják, időnként még a házakba is bemennek, s az ott található rovarokat is mind felfalják, de a növényeket dézsmáló csigákra is kiterjed az étvágyuk, így sokan örülnek a látogatásuknak.
Bár a faj összességében nem fenyegetett, élőhelye egyes területeiről már szinte teljesen eltűnt, így például Kaliforniában alig lehet vele találkozni.
Mosolyognak egymásra a játszó delfinek
Palackorrú delfineket figyeltek játék közben, és ekkor tűnt fel, hogy nyitott szájjal „mosolyognak” egymásra.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
