Így találja meg a hó alatt a zsákmányát a bagoly

A mintegy másfél méteres szárnyfesztávolságú, 65-70 centis testhosszú szakállas bagoly legfőbb zsákmánya rágcsálókból áll (pockok, lemmingek, de a nyulat is megfogja), amelyet akkor is sikerrel megtalál, ha az állatka a hóréteg védelmében van. Miként képes erre kizárólag a hallására támaszkodva?

Egy amerikai-kanadai kutatócsoport vizsgálta meg a különös vadászati stratégia titkait, ehhez a hóréteg akusztikai tulajdonságait kellett megmérniük. A méréseket Kanadában, Manitoba tartományban végezték 2022 februárjában, megkeresték a havon azokat a nyomokat, ahol a bagoly lecsapott a hó alatti zsákmányra, megmérték a hóréteg vastagságát s a sűrűségét is. Eztán ugyanilyen helyen lyukat mélyítettek a hóba, s egy hangszórót helyeztek el alatta (átlag 40 centi hóba!), majd a hangszóróval a pocokéhoz hasonló hangú zajt játszottak le. Ezt aztán a hangszóró felett, a hófelszínen néhány méterre lévő műszerrel megmérték, eztán a hangszóró feletti havat letakarították, és ebből kiszámolhatták, miként befolyásolja a hóréteg a hangok terjedését.

Ahogy a víz kitéríti a fény útját, úgy a hóréteg a hangot alakítja át. A hóréteg vastagságától függően halkult, és ki is tért a hang iránya, vagyis a hang alapján a bagoly másutt „hallotta” volna a pocok helyét. Ez pont olyan, mint ahogy például a jégmadár látja a halat a víz alatt, a víz fénytörése miatt az se ott látszik, ahol valójában van, s a sikeres vadásznak ismernie kell e különbséget. Minél vastagabb volt a hóréteg a pockot helyettesítő hangszóró felett, annál nagyobb volt az eltérés a hangforrás valós helye és hallható helye közt.

A hóréteg hatása a hangforrásra. A csillag jelzi a hangszóró pontos helyét, a színes minta azt,ahol a műszeres mérés alapján mutatkozott, vagyis, ahol hallatszik a helye. Ez a hóréteg vastagságától függően változik.

Forrás: Proceedings of the Royal Society B

Hogyan vadászik a bagoly?

Először elreppen a figyelőhelyéről, s a zsákmány közelébe suhan, majd lelassít és megfordul, szinte „megáll”, eközben, úgy 5 méteres magasságból pontosítja a zsákmány helyét, s nyílegyenesen, függőlegesen lecsap a hóba és kiemeli a pockot. Érdekesség, hogy a bagoly szárnyán lévő fiókszárny (latinul alula), amely voltaképp a külön mozgatható hüvelykujja, és a rajta lévő néhány toll együttese, hasonló feladatot lát el, mint a repülők féklapjai. A vadászat manőverei közben, amikor fékez és megfordul a bagoly, látható, amint felemeli a fiókszárny tollait, ezzel segítve a lassítást. Az talán közismert, hogy a bagoly képes hangtalanul repülni, a szárnytollai felépítésének köszönhetően – ennek pedig a vadászatkor igen nagy hasznát veszi.

Az ugyan nem ismert, hogy mennyire halk hangokat képes meghallani a szakállas bagoly, de a megfigyelések arra utalnak, hogy 50 méterről is meghallja a 15 centi hó alatt lévő pocok ásásának zaját, ennek hatására repül rá a leendő zsákmányra. Ebből a távolságból valószínűleg épp csak észlelheti e zörejt. A zsákmány pontos helyének megismeréséhez a fajra jellemző hatalmas arckorongra is szükség van, ez a lapított hangterelő a mi fülkagylónkhoz hasonlóan a madár fülnyílása felé tereli a beérkező hangot, a nagysága miatt több hangot képes összegyűjteni, így lényegesen hozzájárul a faj alacsony frekvenciákon is kiváló hallásához. (A hó alól ezek az alacsony frekvenciájú hangok jutnak legtávolabb, s ezek segítik leginkább a baglyot.)

Mivel a hóréteg, amelyen a pocok hangjának át kell jutnia, függőlegesen a pocok felett a legkisebb, ezért a hangerő alapján a bagoly precízen behatárolja, merre is jár a vacsorája. Az nem teljesen világos, hogy a zsákmány mélységét miként saccolja meg a bagoly, de minden bizonnyal a hangok hó miatti halkulása-tompítása segíti ebben is.