A Galápagos menedék a melegedő óceánban
A klímaváltozás az óceán felmelegedésével is jár, azonban úgy tűnik, a Galápagos-szigetek egy ideig kedvezőbb helyzetben lesznek, épp ezért fontos a védelmük is.
A teknőseiről híres csendes-óceáni szigetek élővilága rendkívül gazdag, annak köszönhetően, hogy a területen a mélyből feláramló hideg víz, a benne tenyésző fitoplankton révén kedvez a tengeri ökoszisztéma virágzásának. A Coloradói Egyetem szakemberei egy nemrégiben elvégzett felmérésben, melyről a Geophysical Research Letters, valamint a PLOS Climate folyóirat számolt be, arra jutottak, a szigetek hűs oázist jelenthetnek a felmelegedésben. A mérések szerint a szigetektől nyugatra lévő tengerrész vízhőmérséklete még csökkent is fél Celsius-fokot az 1990-es évek óta.
A kutatók víz alatti úszó robotok 22 évnyi mérési adatainak elemzésével feltárták, milyen hatalmas is az a feláramlás, amelynek köszönhető a szigetek gazdagsága, s amely a hűs vizével a helyi klímára is visszahat. A mélyből feláramló víz hűteni tudja a helyi légrétegeket, ráadásul ez még a szelet és a csapadék kialakulását is befolyásolja a térségben. A vizsgálatok kiderítették, hogy ez a hűvös feláramlás a Föld forgásának és a tengerfenék helyi alakjának közös eredményeként jött itt létre, vagyis olyan adottságoknak köszönhető, amelyeket nem fog befolyásolni az üvegházgázok légköri mennyisége. A kutatók szerint ez a típusú, a szigetek nyugati oldalán kialakult feláramlás ráadásul nemcsak a Galápagosra, hanem más egyenlítői szigetekre, így pl. a Kiribatihoz tartozó Gilbert-szigetekre is jellemző. A Föld forgásának egy olyan, nem felszíni, hanem 100 méteres mélységben lévő áramlásnak a fenntartásában van szerepe, amely az Egyenlítő mentén szállítja a vizet.
A kutatók szerint azonban amellett, hogy örülünk az áramlatoknak köszönhető hűtő hatásnak, nem szabad magára hagyni a szigeteket, sőt, sokkal inkább fokozni kell a térség élővilágának védelmét. Így például a halászat, vagy az úgynevezett ökoturizmus jelentette hatalmas nyomás hatásait is csökkenteni kell mielőbb.
Nem csak a trópusokon láthatunk orchideákat
Csak Magyarországon mintegy hatvan orchideafaj őshonos.
Kiderült, hogyan válhattak sikeressé a szilás cetek
Egy ausztrál kutatócsoport genetikai adatok alapján rekonstruálta a szilás cetek evolúcióját.
Sikerrel segítik emberi nevelőik a tarvarjú vándorlását
A tarvarjú súlyosan veszélyeztetett madár, a faj megmentésének része az is, hogy felnevelik és vándorolni tanítják a fiatal madarakat.
Eszközhasználó lehet a hosszúszárnyú bálna
E fajról ismert, hogy úgynevezett buborékhálókat készít azzal a céllal, hogy a zsákmányait összeterelve felfalhassa azokat.
A rovaroknak is lehetnek érzelmeik
A tudomány új területének számít a rovarok érzelmeinek vizsgálata, és annak ellenére, hogy már többévnyi kutatási eredmény áll rendelkezésre, továbbra is akadályokba ütközik érzelmeik megértése.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
