Szavazhatunk az Év természetfotósa közönségdíjára

A Londoni Természettudományi Múzeum évente megrendezi az Év természetfotósa (Wildlife Photographer of the Year) versenyt, amely a világ legrangosabbja, s a 25 kiemelt kép közül a közönség is kiválaszthatja kedvencét. Szavazni ezen a linken lehet.

Idén, vagyis az 58. alkalommal összesen 93 ország 38575 felvétele érkezett a versenyre, ezekből a zsűri által választott nyertesekkel együtt kiállításra kerül a közönségszavazáson az öt legtöbb támogatást kapott kép is. „Igazi kihívás lesz kiválasztani ezekből a fantasztikus felvételekből a kedvencünket, mivel mindegyik olyan, életteli történetet mesél, ami bolygónk problémáihoz kapcsolja az embereket. Kíváncsian várjuk, e képek közül melyik lesz a kiválasztott kedvenc!” – mondta Dr. Douglas Gurr, a múzeum igazgatója. A verseny és a kiállítás fő támogatója 2014 óta az Ørsted, a zöld energia éllovasa.

Nézzünk egy kis ízelítőt a 25 képből!

Chloé Bés a japán Hokkaido szigetén készítette felvételét a bering-tengeri sirályról. A madarak Rausu kikötőjében gyülekeztek és várták a visszatérő halászhajókat, eközben némelyik leszállt, így születhetett meg a minimalista felvétel. E sirályfaj csőrének alsó felén a vércseppre hasonlító folt felnőtt korra fejlődik ki; egyrészt az állat egészségi állapotát tanúsítja, másrészt a fiókák e pontot csipkedik, s ennek hatására adja át a szülő a begyében hozott eleséget.

Igor Altuna egy leopárdot és a szájában tartott zsákmányt, egy kinda páviánt mutat be Zambiában készült felvételén. A nagymacska ugyan megölte a pávián anyát, annak a kölyke azonban még így is az elpusztult anyjára csimpaszkodik. Igor figyelte a leopárdot, amint az komótosan hazasétált a zsákmánnyal saját kölykéhez, a kis leopárd több mint egy órán keresztül „játszott” a majomkölyökkel, aztán megölte azt. Egészen úgy festett, mintha szándékosan vitt volna élő zsákmányt kicsinyének a nagymacska, hogy ezzel vadászleckét is adjon neki egyúttal.

Forrás: Igor Altuna, Wildlife Photographer of the Year

Forrás: Richard Flack, Wildlife Photographer of the Year

Sam Rowley az etióp Harar külvárosában távirányított kamerával fotózta a foltos hiénát. A kamerát egy autók által elütött állat teteme közelében helyezte ki, ahol a helyi hiénaklán legalacsonyabb rangú tagja került lencsevégre, a klán többi tagja a távolban látható az úton. A városok külterületeit ingyenes köztisztasági alkalmazottként takarítják a hiénák, megszabadítva a tetemek jelentette fertőzési gócoktól az embert. Ennek köszönhető, hogy a lakosság is tűri az állatok közelségét, sőt, néha még maradékokat is kapnak a mészárszékekről.

Claudio Contreras Koob az állatoktól tisztes távolságban, az iszapban hasalva készítette felvételét a Yucatán-félszigeten, a Ria Lagartos Bioszféra-rezervátumban, a karibi flamingók egyik szaporodási helyén. Június volt, a fiókák már elhagyták a fészkeket, és a felnőtt madarak felügyelte „flamingóbölcsődékben” gyűltek össze. Amikor néhány kíváncsi fióka elindult a fotós felé, a felnőttek finoman visszaterelgették őket a csoportba.

Sebastian Kennerknecht kameracsapda segítségével tudta megörökíteni a házimacskánál mintegy kétszer nagyobb afrikai aranymacskát, amely igencsak rejtett életmódú ragadozó. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a világon eddig összesen csak öt nagy felbontású fotó készült az állatról természetes környezetében! A most bemutatott fotó az ugandai Kibale Nemzeti Parkban született.