A madárvonulás rekorderei
A madarak vonulása már régóta ámulatba ejti az embereket, eltűnésük titka mindig is izgatta mind a tudomány mind az átlagember fantáziáját. A gyűrűzés előtt csak feltételezések voltak arról, hol lehetnek azok a madárfajok, melyek a tél beálltával eltűnnek költőhelyükről.
A mai kis írásban pár csúcstartóról szeretnék beszámolni. Egyik ilyen a sarki csér, aki az abszolút távolsági csúcstartó, hiszen minden évben az Arktikus fészkelő helyét elhagyva az óceánon átkelve az afrikai partok mellett haladva egészen az Antarktiszig repül. Ráadásul évente kétszer teszi meg a 15 ezer kilométeres utat. Sok madárfaj elkerüli a nyílt tengeren való repülést a vonulása során, Gibraltárnál, Szicíliánál valamint a Boszporusznál kelnek át nagy csapatokban, főképp a ragadozó madarak. Vannak olyan rekorderek, amelyek több ezer kilométeres folyamatos szárnyalással kelnek át nyílt óceánok felett.
Az Indiában költő méhészmadarak, sólymok 3000 kilométert tesznek meg az óceánok felett az afrikai telelőhelyükig. A Japánban élő partfutó faj már dupláját 6000 kilométert tesz meg a nyílt vízen Ausztráliában lévő szállásáig. Az Észak-Amerikában költő aranylile a Hawaii-szigetekig 4000 kilométert repül a nyílt vízen, ezt a távot csodával határos módon 55 nap alatt teszi meg. Német ornitológusok kiszámították, hogy negyedmillió szárnycsapást tesz meg.
Érdekesség még a repülési sebesség is. A daru, tövisszúró gébics és karvaly óránként 40 kilométeres sebességgel repül, a vándorsólyom annak ellenére, hogy 250 km/óra sebességgel csap le áldozatára, csak 75 kilométerrel halad, akár egy seregély. A csörgőréce már duplája 120 kilométert tesz meg óránként a rekorder a fregattmadár és a sarlósfecske 150 kilométeres óránkénti repülési távval.
További érdekesség a napi megtett távolság, ezek közül szemezgetve, a énekesmadarak átlagban 60 kilométert repülnek, míg a gólya 200 kilométert, az abszolút rekorderek pedig a szalonkák, akik 500 kilométert tesznek meg naponta a vonulásuk során. A széncinege a fiókái nevelése során élelemgyűjtéssel is összehozza a 60 kilométeres napi távot, de a sarlósfecske, vadászata során, több ezer kilométert lerepül naponta.
A vándorok között a ludak, darvak csapatosan repülnek, de vannak magányosan vonulók, ilyen a jégmadár, kakukk, nyaktekercs búbos banka és sok ragadozó madárfaj.
A repülési magasságuk átlagban 200 méter alatti, a felső határ 6000 méter felett van, ezt az indiai lúd tartja, a Himaláján átkelve. Az emelkedési magasság is figyelemreméltó, hiszen 7-8 óra alatt jutnak el a tengerszintről a hatezer méter feletti hegyek fölé, óránként 64 kilométer sebességgel, így az emelkedési rekordot is ők tartják, 1,1 kilométeres szintkülönbség megtételével.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
