Ez a kétéltű élete nagyobb részét a föld alatt tölti
Él hazákban egy békafaj, amely élete nagy részét a föld alatt tölti. Ő a barna ásóbéka (Pelobates fuscus).
Éjszakai aktivitású állat, csak a szürkület beálltával jön elő a felszínre. Éppen ezért kevés ember ismeri, állományadatait is szürke homály fedi. Leggyakrabban gyöngybagoly (Tyto alba) köpeteiből kerül el. Az éj leple alatt nesztelenül repülő bagoly gyakran elejt egy-egy vigyázatlan ásóbékát. A táplálkozási módjuk megegyezik a varangyokéval, egy helyben ücsörögve a feléjük közeledő kisebb méretű gilisztákat, férgeket, bogarakat, csupasz csigákat ügyes mozdulattal elragadva kapja be. Vadászterülete kicsi. A tavaszi nászidőszakban találkozhatunk vele, ekkor is inkább a szürkületben jönnek elő, és csapatosan haladnak a vizekhez a szaporodó helyek felé.
Én magam Szentimrefalva határában láttam több száz példányát nászidőszakban. Ez az időpont március végére, áprilisra esik. A vaskos petefüzéreket a nőstények a vízben heverő növényekre csavarja fel, majd utána magukra hagyva vadászi indul az éj leple alatt. A lerakott petékből nyomban megindul a lárvák fejlődése. Pár nap múlva vígan úszkálnak az ebihalak a pangó vizekben, pocsolyákban, tocsogós réteken. Az ásóbéka lárváik hatalmasak, könnyű elkülöníteni a varangy ebihalaktól, amelyek kicsik maradnak. Az ősz beálltával már szeptember derekán telelni kezdenek, ekkor jó mélyre beássák magukat a földbe, és március végéig ott tartózkodnak.
Hátrafelé ásnak ebben segítik a jókora ásógumóik. Az apró termetű béka, szürkésbarna színezetű, számos fekete és sötétbarna folttal tarkázott. A foltok között elszórt apró, de igen jól látható piros mirigypontok sorakoznak.
Szemük az összes hazánkban élő békafajétól különbözik, hiszen pupillája függőlegesen hasított, ez csak az ásóbékára jellemző.
Természetvédelmi értéke 10 000 forint.