Vadászó madarak látása víz alatt
A madarak a szabadban tökéletesen látnak, ám a víz alatt, ez a hibátlan látás sokszor csődöt mond. Vajon miért?
„A szárazföldi állatok szemében a törőképesség döntő részét a nagy görbületű szaruhártya adja, ami elveszíti optikai hatékonyságát a víz alatt, mivel törésmutatója szinte azonos a vízével – olvasható az ismertetés az arago.elte oldalon. Vagyis a szárazföldön jól látó szem a víz alatt távollátóvá válik.
A csérek például a levegőből mesterien megcélozzák zsákmányukat, és elkapják azokat a víztükör alatt, de a víz alatt már nem látnak jól.
Bizonyára sokan ismerik a kárókatonát vagy más nevén a kormoránt. Nála ez már másként működik, ugyanis az Északi-tenger víz alatti fúrótornyainál dolgozó emberek megfigyeltek 45 méter mélységbe leereszkedő és kitűnően vadászó madarakat is. Kárókatonának a szemlencséje rendkívül lágy, a szemizmai mozgatásával könnyen összehúzódik, vagy éppen elernyed. Az alakja pedig olyan mértékben változhat, hogy maga a szivárványhártya kitüremkedve szinte belenyomul a pupillába. Így megnő a lencsék görbülete, ezáltal éles kép vetül a retinára. A kárókatona nagy mélységben is képes üldözőbe venni zsákmányát és az esetek nagy részében sikeresen el is ejti. Feljutva a felszínre a szemizmok újra összelapítják a szemlencsét, hogy a levegőben is élesen lásson a madár.
A kárókatonák csapatosan is vadásznak, ekkor megfigyelhető, hogy több egyed együtt tereli zsákmányát a víz alatt. Utána gyakran szárítkoznak kiterített szárnyakkal a parti köveket, fákon, ennek oka, hogy a legtöbb vízimadárral ellentétben nincs faggyúmirigyük, ezért tollruhájukat vízlepergető réteggel nem tudják bevonni.
A pingvinek szaruhártyája más madarakkal ellentétben jóval laposabb, így a mély vízben és a nyílt terepen is jól látnak. A kárókatonához hasonlóan a búvárfélék szintén mélyre járnak zsákmányaik után.
Milliós csapatokban rajzanak a dunavirágok
Magyar fejlesztés segíthet megóvni a különleges rovarokat.
Ezek a rovarok igazi öngyilkos merénylők
A termeszek egy különleges enzim segítségével mintegy felrobbantják magukat az ellenségeik közt.
Nem csak a trópusokon láthatunk orchideákat
Csak Magyarországon mintegy hatvan orchideafaj őshonos.
Kiderült, hogyan válhattak sikeressé a szilás cetek
Egy ausztrál kutatócsoport genetikai adatok alapján rekonstruálta a szilás cetek evolúcióját.
Sikerrel segítik emberi nevelőik a tarvarjú vándorlását
A tarvarjú súlyosan veszélyeztetett madár, a faj megmentésének része az is, hogy felnevelik és vándorolni tanítják a fiatal madarakat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
