Jelentősen nőtt a parti kea létszáma

Az északi szigeti parti kea (Nestor meridionalis septentrionalis) hosszú távú megfigyelési programja arról árulkodik, milyen hatása van a szigetre behurcolt idegenhonos fajok féken tartásának. Mivel e madár üregekben, odvakban fészkel, különösen nagy veszélyt jelent számára a patkány, az egér, a menyét, vagy a rókakuzu, ezek mind a madár tojásait és fiókáit pusztítják.

A Pureora Forest Park természetvédelmi területén az elmúlt 20 évben a parti kea állománya közel megnégyszereződött, a szakemberek szerint részben annak köszönhetően, hogy sikeres a a rókakuzu és a menyétfélék létszámcsökkentése. Míg 2000-2007 között a keák száma négyzetkilométerenként 0,5 volt, 2020-ra 2,3-re emelkedett.

Az állomány éves alakulását számos külső tényező befolyásolhatja, így az időjárási események, amelyek egyedi torzító hatását csak a hosszú távú, évtizedeken át tartó megfigyelésekkel lehet kiküszöbölni. Csak így lehet kideríteni, hogy valójában mi történik a madárfajjal, s mik azok az ökológiai okok, amelyek befolyásolják a faj sorsát.

A parti kea esetében ismert volt az összefüggés az idegen eredetű ragadozóik létszámával, amely pedig összefügg azzal, hogy a különböző déli bükkféle fák tömeges termésérlelése hogyan zajlik. E fák néhány évente az átlagosnak többszöröse mennyiségű virággal és terméssel járulnak hozzá az élővilág élelemellátásához, ezzel azonban a parti kea ellenfeleit is hizlalják. A megnövekvő rágcsálólétszám miatt megnő a menyétfélék létszáma, amely aztán együtt jár azzal, hogy több parti kea válik áldozattá. Ahol tehát sok az ellensége, ott hiába válik tömegessé a parti kea számára elérhető élelem, mégis csökkenni fog az állat létszáma.

A felmérések most azt mutatták, hogy a megfigyelt területen, ahol hatékonyan tudták csökkenteni az idegenből behurcolt ragadozók számát, ott a tömeges termésérlelés idején nagyobb mértékben nőtt a parti kea létszáma is, hisz ilyenkor a tápláléka vált könnyebben elérhetővé, de nem lett nagyobb a madárra leselkedő veszély.

A kutatók szerint bár most csak egy területen összesítették a felmérési adatokat, másutt is hasonlóak lehetnek a változások, ahol sikerül féken tartani az inváziós ragadozókat. A parti kea északi szigeti alfaja ennek köszönhetően egyre jobb helyzetben van, ám a déli szigeti alfajra még sötétebb jövő vár. Az egyelőre nem világos, hogy a klímaváltozás milyen hosszú távú hatással lesz majd a fajra, az azonban ismert, hogy a fák tömeges termésérlelési időszakait megzavarja.