A mama félrelép, a papa otthon ül

Melyik apa marad otthon a gyerekekkel, miközben éppen felszarvazzák? A hím jasszána! Pedig jól tudja, hogy megcsalják, és azt is, hogy jó eséllyel nem is a saját fiókáira vigyáz.

A jasszánák a nemi szerepek felcserélésének legszélsőségesebb példái az állatvilágban, véli Peter Wrege, a Cornell Egyetem ökológusa. A rámenős tojó – akár öt, nála kisebb hímet számláló – háremet gyűjt maga köré. Úgy egy hét alatt négy tojást rak az egyik hím fészkébe, de továbbra is párzik vele meg a többiekkel, „akár hatvanötször is egy fészekalj kedvéért” – mondja Wrege.

Wrege szerint a monogám madárfajok tojói is eljárnak titkos légyottokra. Ám a szakember és munkatársa, Stephen Emlen panamai kutatásuk évei alatt megfigyelte, hogy a jasszánatojó
félrelépései nyilvánosak és gyakoriak.
Tudni akarták, ez miképp befolyásolja, kitől származnak a fiókák. Tucatnyi madár párzását és tojásrakását figyelték meg; a madaraktól vérmintákat vettek, és DNS-üket is megvizsgálták. Kiderítették, hogy akár 75 százalék esélye is lehet annak, hogy a hím jasszána más fiókáit gondozza. Azaz látta, hogy a párja másokkal is párosodik, mégis három hónapig költ, illetve neveli a valószínűleg idegen fiókákat.
Miért teszik ezt a hímek? „Nincs más választásuk” – jegyzi meg Wrege. Kevésbé csapodár tojót keresni időbe telik, az időt pedig jobb a költésre fordítani. Bár így mások fiókái jöhetnek a világra, a biológiai szükségszerűség is megvalósul: a hímnek saját utódai is lesznek.