Örvényekkel segíti táplálkozását a flamingó
Csőrének alakja és mozgása olyan turbulens áramlatokat kelt a vízben, amelyek révén megeheti a benne lebegő apró élőlényeket.
Egy, a texasi Austinban most lezajlott konferencián mutatta be felfedezését Víctor Ortega-Jiménez, a Maine-i Egyetem biológus kutatója, a Science számolt be az előadásáról. A kutató kollégáival a Nashville-i Állatkert flamingóinak táplálkozását vizsgálta.
A flamingó nemcsak kecses és izgalmas színű, hanem különösen is táplálkozik, képes egysejtűeket kiszűrni olyan, hipersós, meleg vizekből, amelyekben más állatoknak eszébe se jutna élelmet keresni.
Míg a korábbi kutatásokban a flamingó csőrének és nyelvének mozgására, fejtartására és hasonló dolgokra koncentráltak, most az élelmét adó közeg, a víz volt a vizsgálatok tárgya. Ezért a kutatók most azt mérték meg egy részecskekép-velocimetria (PIV) nevű módszerrel, hogy maga a víz miként áramlik a madár táplálkozása során. A módszer láthatóvá tette (érdemes megnézni a linket a felvételért) az egyébként nem észlelhető részleteket a madár táplálkozása során. Ezek alapján számítógépes modellt készítettek, amellyel szimulálni lehetett az áramlást, illetve 3D nyomtatott flamingó-fejekkel is vizsgálatokat végeztek, és így sikerült részleteiben is bizonyítani: a flamingó a víz mechanikai tulajdonságait használja a táplálkozása során.
Három módszert használnak a madarak: egyrészt a csőrük mozgatásával egyirányú pumpálást végeznek, ennek hatására függőleges irányban áramlik a víz. Másrészt, amikor visszahúzzák fejüket a vízből, ezzel tornádóhoz hasonló örvényeket keltenek, amik aktívan felkavarják az üledéket és a csőrük irányába emelik azt. Harmadrészt pedig a lépéseikkel hoznak létre vízszintes irányú örvénylést, amellyel szintén a csőrükhöz terelik a lebegő szemcséket, köztük az élelmet.
Látszólag ellentmondásos, hogy a madár a hajlott csőrét úgy helyezi az aljzatra, hogy a csőr nyílása eközben nem a madár haladási irányába, hanem hátrafelé néz. A kutatók szerint ez éppenhogy fokozza a csőrbe kerülő táplálékot, mivel ezzel használja ki a mozgása keltette áramlásokat. Ortega-Jiménez hozzátette, a most elemzett módszert például biológiai ihletésű szűrőrendszerek tervezésében is fel lehet majd használni.