Ezért repül kiválóan a kolibri
A kolibri, ez az Amerikában honos agilis apróság nemcsak előre, hanem oldalra és hátrafelé is tud repülni, lebegési képességének köszönhetően, most pedig az is kiderült, e képességére hogyan tett szert.
A Senckenberg Biodiverzitás-genomikai Kutatóintézet (LOEWE-TBG) számolt be a Science folyóiratban megjelent kutatási eredményről, amelyben sikerült kideríteni a kolibrik agilitásának titkát.
Lebegés közben a kolibri másodpercenként 80 szárnycsapással tartja magát a levegőben, jellegzetes zümmögő hangot adva, azonban ez a típusú repülés az állatvilág helyváltoztató módszerei közt a legnagyobb energiaigényű. Emiatt a kolibri anyagcseréje is elképesztő, s ebben is rekorderek a gerinces állatok körében ezek az apró madárkák. A kolibri élelme a virágok nagy cukortartalmú nektárja, amelyből a cukrot igen gyorsan felszívja szervezetük, rendkívül aktív enzimjei képesek ugyanolyan hatékonyan feldolgozni a fruktózt, mint a glükózt, szemben például velünk, emberekkel.
A kutatók most a hosszúfarkú remetekolibri (Phaethornis superciliosus) génjeit összehasonlították más kolibrik és 45 egyéb madár (pl. csirke, sas) génjeivel, hogy kiderítsék, miként is hasznosítja a kolibri izomzata ezt a tulajdonságot. Kiderült, hogy minden egyes kolibriből hiányzott egy olyan, izmokban lévő enzimet szabályozó FBP2 nevű gén, amelynek a fruktóz anyagcserében van szerepe. A vizsgálatok feltárták, hogy ez a gén már akkor „elveszett”, amikor a kolibrik a nektárfogyasztásra ráálltak, s amikor a lebegés képessége kialakult elődeikben, mintegy 30-48 millió évvel ezelőtt.
„A kísérleteinkkel kimutattuk, hogy ha FBP2 gént célzottan kikapcsoltuk az izomsejtekben, akkor hatékonyabbá vált a cukoranyagcsere” – mondta a kutatást vezető Dr. Ekaterina Osipova. Hozzátette, hogy a repülésért felelős izmokban, ahol ez a gén nem volt jelen, sokkal több volt az energiaellátást biztosító mitokondrium.
A kutatók szerint az FBP2 gén elvesztése volt az a kulcslépés a kolibrik evolúciójában, amellyel lehetővé vált a lebegve repülés, az ehhez szükséges nagy energiafelhasználás révén. A vizsgálatok néhány más, a cukoranyagcserében szerepet játszó gén megváltozását is azonosították, ezek is közrejátszhattak a madár sikeres alkalmazkodásához.
A klímaváltozás áldozatai voltak az elefántok
2020-ban Botswana területén tömeges elefántpusztulást tapasztaltak, 350 állat tetemét találták meg.
Ezért énekelnek télen is a madarak
Amíg az állatvilág nagy része a télre készülődik, egyes fajok már a tavaszra gyakorolnak.
Fák tetején élnek ezek a furcsa kenguruk
Ismert rokonaikkal ellentétben nem jók az ugrálásban, azonban a mászásban annál inkább.
Szárnyas ragadozók érkeztek hozzánk téli vendégségbe
A nagy őrgébics a magasból csap le prédájára, amelyet aztán tövisekre, tüskés ágakra szúr.
Mindössze 30 példány él már csak ebből az állatfajból
Annyira kevesen és olyan elszórtan élnek már csak, hogy szaporodásuk rendkívül nehézkes.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
