Jeles nap a pingvinekért
A pingvinek a legkülönösebb madarak közé tartoznak, életterüket a klímaváltozás és a túlhalászat fenyegeti leginkább. Az ő védelmükre hívják föl a figyelmet, az április 25-i pingvinek világnapja mellett, január 20-án is.
Nem tudnak repülni, de a vízben könnyedén mozognak, kiváló úszóképességük azzal is jár, hogy tolluk vízhatlan, s mivel a pingvinek jó része a déli sarkvidék vizeiben él, így hájréteg is védi testüket. Azonban nemcsak a sarkvidéken, de akár az Egyenlítő vidékén is találkozhatunk velük, a Galápagos-szigeteken. Jelenleg 18 pingvinfaj él bolygónkon.
A legnagyobb termetű pingvinfaj a császárpingvin, ő akár 120 centi magasra is nőhet, a sarkvidék „apró, frakkos emberkéi” a tengerjégen élnek, szaporodnak, a legzordabb antarktiszi éjszakák hidegében. A valaha volt legnagyobb pingvin azonban még ezt is túlszárnyalta: közel 2 méteres volt a 23-34 millió éve élt Palaeeudyptes.
A legkisebb az Új-Zélandon és Ausztráliában honos kék pingvin vagy kis pingvin, amely mindössze 30-33 centisre nő. A leggyorsabbak a szamárpingvinek, ők akár 30 kilométer per óra sebességet is elérnek, ez többszöröse az olimpiai bajnok úszók sebességének. A pingvinek kíváncsiak és barátságosak – szárazföldi ragadozók híján nem különösebben tartanak az embertől.
Vedlésük hirtelen történik, egyszerre veszítik el összes tollukat, ekkor 2-3 hétig nem úsznak, nem vadásznak, mindaddig, míg új tollazatuk ki nem nő. A vízhatlanságot egy, a farkuknál lévő mirigy váladéka segíti elő, amelyet módszeresen rákennek a tollazatukra. Párválasztásuk életre szól, ráadásul nemcsak párjukhoz, de a fészkelőhelyükhöz is hűségesek – ez jelenti az egyik legnagyobb gondot a klímaváltozás miatt átalakuló környezetükben.
A 18 fajból 16 nagy kolóniákban fészkel, a legnagyobb pingvinkolóniákat, pontosabban az általuk hagyott ürüléknyomokat a világűrből is látni lehet. Az élelemmel hazaérkező pingvinszülő messziről meghallja és megismeri saját fiókája hangját, sok ezer másik éhesen kiabáló közt!
A pingvinekért a legtöbbet azzal tehetjük, ha hétköznapjainkon is igyekszünk tenni a klímaváltozás ellen, illetve tudatosan felléphetünk a Déli-óceán védelmében, ha például nem vásárolunk olyan termékeket, amelyekkel az ottani élővilágot kizsákmányolják (pl. divatos krill-olajat).