Apró csoda a bikapók
A fotózás talán legszebb és legizgalmasabb pillanatai a makrofotózáshoz köthetők, számomra. Ekkor apró csodák tárulnak fel a lencse előtt, szó szerint azok, amelyek szabad szemmel alig láthatóak.
Így nagyon kedvelem az apró termetű élőlényeket, növényeket. Az elkészült felvételeket látva mindig megerősödik bennem, hogy a természet a legnagyobb csodákra képes, továbbá kimeríthetetlen tárházat nyújt.
Mikor a Széki-erdő mesterséges tava környékén járok, mindig lesben állok egy ritkán szem elé kerülő fajt várva, a bikapókot (Eresus cinnaberinus). Egy igazi apró csoda, ugyanis a hím mérete egy centiméternél kisebb. A nőstények egy picit nagyobbak, méretük 1 centimétertől másfél centiméterig terjed. A hímek, mint a képen is látható csodálatosan színesek. A nőstények egyszínű feketék, és ritkábban láthatóak, mert életük nagy részét a föld alatti szövedékcsőben töltik, a szabadon kószáló hímekkel ellentétben.
Élőhelyük a gyér növényzetű homokos talajok. A bikapókok párzása a szövedékcsőben történik, életük nagy részét is itt élik le, ebben várva az arra kószáló rovarokat, amellyel táplálkoznak. A bejárat elé buktató- és fogófonalakat húznak. Csoportosan élnek, helyenként kisebb kolóniákat alkotnak. Nevük onnan ered, hogy vészhelyzetben fejüket leszegik, mint a bikák, és potrohukat felemelve tartják.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Három új nautiluszfajt fedeztek fel
A magyarul csigáspolipnak is hívott állatok közé ma már csak egy maréknyi faj tartozik, ám egykor igen elterjedtek voltak.
Újra megtelt vízzel a Debrecenhez közeli tó
A Vekeri-tó Debrecen közelében található. A környéken lakók kedvenc pihenőhelye 2022 nyarán az aszály miatt teljesen kiszárad. A téli csapadék azonban megtöltötte a tavat, ahogy a 2023. január végén készült felvételek is mutatják.
A kontinensünk legnagyobb rigója
A bakonybéli bencés apátság kertjében az enyhébb napokon felcsendül egy gyönyörű szép ének. Hazánk legnagyobb termetű rigó faja a léprigó (Turdus viscivorus) dala száll alá a magas fákról.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
