Tél és éghajlatváltozás a denevérek életében

2023.01.24.Pribéli Levente

National Geographic Magyarország

A denevérek igen hosszú életű emlősök, akár 40 évig is élhetnek. A világon ismert több, mint 1400 faj közül hazánkban 28 él, az itthoniak mindegyike rovarevő.

A hideg és táplálékszegény téli időszakot viszonylag állandó hőmérsékletű és páratartalmú helyekre húzódva vészelik át a denevérek. Ezek a helyek lehetnek idős fák odvai, barlangok, épületek üregei és olyan földalatti létesítmények, mint katonai építmények vagy felhagyott bányaüregek.

A denevérek itt fajtól és telelőhelytől függően gyakran nagy csoportokban szorosan egymás mellett lógnak, de akár kisebb csoportokban vagy magányosan repedésekbe is behúzódhatnak. A patkósdenevérekre például a lógás jellemző, szárnyukat maguk köré tekerik; más fajok, például a horgasszőrű denevérek (Myotis natterei) repedésekben bújnak meg. Hidegtűrésüktől függően változik, hogy az adott faj egyedei a barlang mely részén – inkább a mélyén vagy a bejárat közelében – pihennek. Egyes denevérefajok egyedei jelentős, akár több száz kilométeres távolságokra vonulnak.

A hazai denevérek telelőállományainak több mint 15 évre visszanyúló alapos nyomon követése alapján a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) száma egyértelműen növekedett, míg a hegyesorrú (Myotis blythii) és közönséges denevérek (M. myotis) együttvéve kevesebben lettek. A kutatók szerint az említett növekedéssel kapcsolatban sincs ok túlzott optimizmusra: hazánkban fokozódnak azok a negatív folyamatok, „például a növényszegélyek megszüntetése, szálláshelyek átépítése, vegyszerezés, zaj- és fényszennyezés növekedése, melyek korábban jelentősen visszavetették a nyugat-európai állományokat” – olvasható a Hogy vagytok denevérek című írásban.

Telelés és túlélés
Szintén fajfüggő, hogy néhányuk hosszabb nyugalmi periódusokban pihenve töltik a telet vagy akár naponta, néhány naponta felébrednek és elhagyják a telelőhelyet, hogy táplálkozzanak. A hibernáció során anyagcseréjük, szívverésük és légzésük rendkívüli mértékű lelassulása miatt töredékére csökken az energiafelhasználásuk. Érzékenyek a telelőhelyek zavarására: az ébredés, ébrenlét energiaigényes, a nagy energiaveszteség pedig rontja a túlélési esélyüket. Különösen problémás lehet ez akkor, ha olyankor ébrednek fel „téli álmukból”, amikor például az épp különösen hideg idő miatt nem találnak elég táplálékot. De a kevésbé hűvös idő sem jelenti önmagában, hogy lesz táplálék, mivel egyes denevérek leginkább olyan rovarokat fogyasztanak, melyek télen nem aktívak. A zavarás okozta ébredés tehát más, mint ha a denevérek maguktól szakítják meg a hibernációt.

Éghajlatváltozás és denevérek
Az éghajlatváltozás komoly kihívások elé állítja az élővilágot, így a denevéreket is, bár ma még keveset tudunk a klímaválság denevérekre gyakorolt hosszú távú hatásairól. Nézzünk azért néhány példát az ismert és lehetséges hatásokra!

A kis patkósdenevér a környező országokhoz hasonlóan itthon is tapasztalt állománynövekedésének egyik ok az lehet, hogy az éghajlatváltozás – legalábbis átmenetileg – javította a téli túlélés arányát. Más, ritka hazai fajoknál a kutatók szerint az éghajlatváltozás egyértelműen komoly negatív hatást gyakorolhat. Globálisan is előfordulnak kedvező és káros hatások egyaránt, előbbiek közé tartozik például, hogy bizonyos fajoknál nőhet az elérhető táplálék mennyisége és gyorsabbá válik a fiatal denevérek fejlődése.

A jelentős negatív hatások egyike az extrém időjárási események gyakoribbá válása, de problémát jelenthet az is, ha „elcsúszik” egymástól a denevérek aktivitása és táplálékbázisuk elérhetősége az éghajlatváltozás miatt (erre példa a trópusi fajoknál a nektárt adó növények virágzási idejének módosulása, mérsékelt övieknél pedig a hibernációból való ébredés időzítése). A szárazodás akadályozhatja a nélkülözhetetlen vízfelvételt, a szélsőséges időjárási események pedig fokozhatják a vízveszteséget.

Mindez ráadásul egy olyan környezetben történik, amely egyébként is drámai mértékben változik. Óriási ütemben fogynak a rovarok, az emberi tevékenység nagymértékben átformálja a természetközeli élőhelyeket, súlyosak a különféle kémiai szennyezések és a fényszennyezésnek is kiterjedt hatásai vannak az élővilágra nézve. Az éjszakai mesterséges fény a nappalok és éjszakák szabályos váltakozását megtörve befolyásolja a legkülönfélébb élőlények életét a növényektől az emberekig, így az ökológiai rendszerekre is hatással van. A denevérek szempontjából kiemelendő, hogy a fényszennyezés árt a rovarvilágnak, befolyásolja a rovarok aktivitását. Emellett a denevérekre közvetlenül is hat, módosítja a viselkedésüket, táplálkozásukat.

A denevérvédelem lehetőségeiről a hunbat.hu oldalon tudhatunk meg többet.

Írta és fényképezte: Pribéli Levente

A fotók Hegyi Zoltán denevérszakértő jelenlétében, a monitoring program keretében készültek.

Felhasznált irodalom:
Boldogh S. A., Estók P., Hegyi Z., Dobrosi D., Görföl T., Bihari Z., Dombi I., Gombkötő P., Paulovics P., Mészáros J., Máté B., Bereczky A., Szatyor M. & Géczi I. (2019). “Hogy vagytok denevérek?” – Az országos monitorozó program első 15 évének néhány eredménye. – In: Váczi O., Varga I. & Bakó B. (eds.): A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer eredményei II. – Gerinces állatok. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 97-122.
Sherwin, H. A., Montgomery, W. I., & Lundy, M. G. (2013). The impact and implications of climate change for bats. Mammal Review, 43(3), 171-182.
Festa, F., Ancillotto, L., Santini, L., Pacifici, M., Rocha, R., Toshkova, N., … & Razgour, O. (2022). Bat responses to climate change: a systematic review. Biological Reviews.

#Klímaváltozás