A mutáns virág, ami elvesztette számolási képességét
A Vénusz légycsapója annak hatására csapja össze a módosult levelének két oldalát, ha a benne lévő érzőszőrökből legalább kettőt megérint a rajta sétáló légy.
Talán a legismertebb rovaremésztő növény az USA keleti partján, Észak- és Dél-Karolina államban őshonos Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) mocsaras, nitrogénszegény talajon él, s ezért szorul rá a rovarokból származó nitrogénre. A módosult levelét azonban csak bizonyos számú összecsapódásra tudja használni, vagyis a növény számára fontos, hogy ne csapódjon össze akármire, pusztán a rovarlátogató hatása váltsa ki ezt a mozdulatot. Ezt oldotta meg úgy a növény, hogy a légycsapójában 3-4 érzőszőr található, amelyekből kettőt meg kell érintenie a légynek ahhoz, hogy rácsukódjon levélbörtöne. Egy 2016-os kutatás szerint a növény ötig képes „elszámolni”, azonban meglehetősen nagy felzúdulást keltett tudományos körökben ez az eredmény. Szükség volt független bizonyítékra, és ezt találták meg nemrégiben, s Current Biology folyóiratban tették közzé.
Azonban a Würzburgi Egyetem kutatói nemrégiben egy olyan mutáns Vénusz légycsapóját találtak, amely diszkalkuliában szenved, vagyis nem tudja megszámolni, hányszor is ért hozzá valami az érzőszőreihez. Amikor a csapdába esett légy mocorog, s hozzáér újabb érzőszőrökhöz, az ötödik érintést követően a növény egyrészt hermetikusan bezárja a levelet, másrészt elkezdi azokat a vegyületeket termelni, amelyek a rovar feloldásához és emésztéséhez szükségesek. Csak azt követően nyílik szét újra a levél, ha a rovarból származó tápanyagokat felszippantotta.
A levélben az érintések keltette ingerületek olyan elektromos jel formájában száguldanak végig, amelyek azzal járnak, hogy hirtelen megemelkedik a kalciumion szintje, s ezeket a szintemelkedéseket számolja a növény, emiatt záródik rá a légyre, majd kezdi meg annak emésztését. A tanulmány egyik szerzője, Dr. Sönke Scherzer egy növényvásáron fedezte fel azt a mutáns egyedet, amely nem volt képes megszámlálni az érintéseket, s ennek okán se nem zárult be, se nem állt neki emészteni. A számolási képességét elveszített egyedet Diszkalkulia névvel illették a szakemberek, és természetesen nekiláttak kideríteni a hiányosság okát.
A vizsgálatok során kiderült, hogy ez a virág is elküldi a kalciumionokból álló jeleket, így a mutáció nem ebben a folyamatban jelentkezett. A további mérések, és Dr. Ines Kreutzer molekuláris biológus munkája révén világossá vált, hogy génkifejeződési hiba okozza a növényi diszkalkuliát. A növény nem tudja kiolvasni, megszámolni, és dekódolni a kalciumion-szint megugrásában jelentkező jeleket, ezért nem indítja be az egészséges növényekre jellemző folyamatait sem.
A kutatók a következőkben szeretnék feltárni a növényben mely gének és mely fehérjék térnek el az egészséges fajtársaktól, ezzel pedig végül arra szeretnének rátalálni, hogy mi is a Vénusz légycsapója számolási módszerének a titka, hogyan képes egymástól megkülönböztetni a számokat.