A poligámia kevesebb káros mutációval jár – a madaraknál

A Bathi Egyetem Milner Evolóciós Kutatóközpontjának szakemberei vezetésével (és két magyar kutató, Székely Tamás és Végvári Zsolt részvételével) egy elmélet ellenőrzésére végeztek elemzéseket mintegy 150 madárfaj genomján. A kiinduló feltételezés az volt, hogy a nemi kiválasztódás során a poligám fajok sikeresebben szabadulhatnak meg a káros génváltozatoktól, mint a monogám fajok.

Számtalan madárfajról tudjuk, hogy minden szaporodási szezonban egyetlen partnerrel áll össze, de sokuk életre választ párt, mint a hattyú, vagy ludak. Vannak azonban olyanok is, amelyeknek minden szaporodási szezon során számos partnerük van, de nem világos, mi motiválja ezt a rendszert. Ezért is fordultak most a kutatók a genetikához, a 150 faj (amelyben a legtöbb, a világ különböző tájain élő család képviselői szerepeltek) génvizsgálatának segítségével igyekeztek minél többet feltárni e szaporodási rendszerek előnyeiből. Megszámlálták az apáktól és az anyáktól örökölt génváltozatokat minden fajnál, s kiszámították az adott faj genetikai sokféleségének szintjét Emellett megvizsgálták azt is, hogy hány génmutáció található az egyes madárfajokban, s ezekből mennyi ártalmatlan, és mennyi káros.

Az első meglepetést az okozta, hogy általánosságban a poligám fajoknál – a várakozással ellentétben – nem találtak nagyobb genetikai sokféleséget, azonban a káros mutációk aránya e fajok körében lényegesen alacsonyabb volt.

A kutatást vezető Kees Wanders elmondta: „A fajok evolúcióját egyrészt a természetes kiválasztódás irányítja, amelynek során a káros mutációk hosszú távon eltűnnek a populációból, mivel az ezeket hordozó egyedek nem érik el a szaporodóképes kort. Azonban a nemi kiválasztódás szintén befolyásolja az evolúciót, ennek során pedig a párválasztásban előnyös tulajdonságok öröklődnek át az utódgenerációra. A kutatásunk azt sugallja, a nemi kiválasztódás összhangban dolgozik a természetes kiválasztódással a madaraknál, így a poligám fajoknál, amelyeknél különösen erőteljes hatású a nemi kiválasztódás, hatékonyabban kopnak ki a káros mutációk a populációból.”

Eddig hasonló eredményeket csak laborban, muslicákkal végzett kísérletek mutattak, ez az első eset, hogy vadon élő állatokon kimutatták a hatást. Azt azonban még ennyi madárfaj vizsgálata sem árulta el, minek köszönhetően válnak az egyes fajok poligámmá vagy monogámmá. Viszont mindezen genetikai előnyök ellenére a legtöbb madárfaj esetében a szülők együttesen nevelik a fiókákat, mivel így még nagyobb eséllyel nő fel s marad életben az utódnemzedék.