Mesterművek a természetben
A madarak különleges fészeképítési technikája ámulatba ejtő. Nagyon sok érdekességet tartogat, ezek közül szeretnék most párat bemutatni.
Bizonyára sokan ismerik a hazánkban szórványosan fészkelő bütykös ásóludat (Tadorna tadorna). Ő földben lévő elhagyott rókakotorékokban, borzvárakban és üregi nyulak elhagyott üregeiben fészkel.
Él azonban Ausztráliában egy madárfaj a parti gyémántmadár (Pardalotus striatus), amely szakadék meredek oldalába vagy földbe vájt alagutat készít magának, amelynek a hossza fél méter és egy méter között váltakozik, ennek az alagútnak a végében pedig fészket rak szinte teljesen sötétségben. Maga a fészek egy bejárónyílással ellátott gömb, körülbelül nyolc centiméter átmérővel. A földbe vájt alagút bejárónyílása nagyon piciny, akkora, hogy éppen csak befér rajta a madár. A fészket pedig eukaliptusz fák kérgének belső háncsából béleli puhára.
Élnek olyan madárfajok, amelyek agyagból építik meg a fészküket, ennek a legnagyobb mestere az Afrikában élő gogó vagy más néven kalapácsfejű madár (Scopus umretta). A madár a gödények rokona, bölömbika nagyságú. Egy valóságos palotát alkot magának, és az év során nem is egyet. Fákra, sziklákra építi meg agyagból, fűből, nádból, gallyakból a fészkét. A fészek hatalmas gömb alakú építmény, amely másfél-két méteres. Ebben az építményben három szoba van, az előszobából nyílik az éléskamra és legbelül található a hálószoba, mely költőhely is. Az építmény olyan masszív, hogy egy embert is elbír. Kupolaszerű építése védi meg a beszakadástól. Az előszobába csak egy szűk nyílás vezet, a költés idején ez előtt a repülőnyílás előtt hasal és les kifelé az éppen ráérő madár, ha nem jár élelem után. A kikelt fiókákat sokszor magukra hagyják a szüleik, hiszen a fészek vastag agyagfala védelmet nyújt a ragadozók ellen. A fészek építése hat hetet vesz igénybe, és mivel az egész esztendőben költenek, a fiókák kirepülése után hozzálátnak egy másik fészek építéséhez. Az üresen maradt fészkekbe rögtön albérlők költöznek, például galambok, seregélyek, vagy éppen fészekanyag gyanánt széthordják más madárfajok.
Új idegenhonos meztelencsigafajok jelentek meg Magyarországon
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj hazai jelenlétét, vagy megerősítették a velük kapcsolatos korábbi bizonytalan adatokat.
Több ezer medvének nem jut megfelelő élőhely Romániában
A genetikai minták alapján végzett medveszámlálás is azt bizonyítja, hogy több ezer medvének nem jut megfelelő élőhely Romániában - nyilatkozta Benedek Barna, a felmérést végző munkacsoport vezetője a Székelyhonnak, számolt be az MTI.
A kvagga kagyló sikere a Balatonban
Az energiaraktározás módjában találta meg az alkalmazkodás lehetőségét az inváziós kagylófaj.
Gyorsul a klímához köthető kihalások üteme
Az alacsonyabb tengerszint feletti régiókban élő állatok egyre gyorsabban tűnnek el.
Kiderült, mik a rejtélyes nyomok a tengerfenéken
Tíz évvel ezelőtt egy tengeri felmérés során készültek videófelvételek, amelyek elemzésekor különös, patkó alakú nyomokat láttak a tengerfenéken.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
