Mesterművek a természetben
A madarak különleges fészeképítési technikája ámulatba ejtő. Nagyon sok érdekességet tartogat, ezek közül szeretnék most párat bemutatni.
Bizonyára sokan ismerik a hazánkban szórványosan fészkelő bütykös ásóludat (Tadorna tadorna). Ő földben lévő elhagyott rókakotorékokban, borzvárakban és üregi nyulak elhagyott üregeiben fészkel.
Él azonban Ausztráliában egy madárfaj a parti gyémántmadár (Pardalotus striatus), amely szakadék meredek oldalába vagy földbe vájt alagutat készít magának, amelynek a hossza fél méter és egy méter között váltakozik, ennek az alagútnak a végében pedig fészket rak szinte teljesen sötétségben. Maga a fészek egy bejárónyílással ellátott gömb, körülbelül nyolc centiméter átmérővel. A földbe vájt alagút bejárónyílása nagyon piciny, akkora, hogy éppen csak befér rajta a madár. A fészket pedig eukaliptusz fák kérgének belső háncsából béleli puhára.
Élnek olyan madárfajok, amelyek agyagból építik meg a fészküket, ennek a legnagyobb mestere az Afrikában élő gogó vagy más néven kalapácsfejű madár (Scopus umretta). A madár a gödények rokona, bölömbika nagyságú. Egy valóságos palotát alkot magának, és az év során nem is egyet. Fákra, sziklákra építi meg agyagból, fűből, nádból, gallyakból a fészkét. A fészek hatalmas gömb alakú építmény, amely másfél-két méteres. Ebben az építményben három szoba van, az előszobából nyílik az éléskamra és legbelül található a hálószoba, mely költőhely is. Az építmény olyan masszív, hogy egy embert is elbír. Kupolaszerű építése védi meg a beszakadástól. Az előszobába csak egy szűk nyílás vezet, a költés idején ez előtt a repülőnyílás előtt hasal és les kifelé az éppen ráérő madár, ha nem jár élelem után. A kikelt fiókákat sokszor magukra hagyják a szüleik, hiszen a fészek vastag agyagfala védelmet nyújt a ragadozók ellen. A fészek építése hat hetet vesz igénybe, és mivel az egész esztendőben költenek, a fiókák kirepülése után hozzálátnak egy másik fészek építéséhez. Az üresen maradt fészkekbe rögtön albérlők költöznek, például galambok, seregélyek, vagy éppen fészekanyag gyanánt széthordják más madárfajok.
Miért viseli nevében a gyászt ez a rovarunk?
A gyászcincér hegyvidéki bükk- és tölgyerdők lakója.
Korábban ismeretlen mélytengeri fajokra bukkantak
Az új állatok a görög mitológia alvilággal és sötétséggel kapcsolatban álló alakjairól kapták neveiket.
Zsákmánya testrészeivel díszíti fel magát ez az állat
A csontgyűjtő meglehetősen morbid módszert választott a rejtőzködésre.
Hihetetlenül ritka ragadozó madarat fotóztak Szolnok közelében
Ez az állatfaj ezelőtt mindössze hat alkalommal tűnt fel hazánkban.
Szokatlanul nagy számban érkeztek hazánkba kis pólingok
Magyarországon viszonylag ritka átvonulónak számítanak ezek a madarak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
