Zajos környezetben nincs kedve a szexhez a tarisznyaráknak
A tengeri zajszennyezésről egyre több állat esetében derül ki, hogy ártalmas hatású, most egy tarisznyaráknál jutottak erre a következtetésre a szakemberek.
A PLOS One tudományos folyóiratban számoltak be angol kutatók egy Nagy Britannia partvidékén gyakori rák, a parti tarisznyarák (Carcinus maenas) viselkedését befolyásoló tengeri zajokról. Bár eddig csak az olyan nagy termetű állatok, mint például a bálnák esetében vált világossá ez a hatás, nem szabad a sokszor mellőzött, apróbb élőlényekről se megfeledkezni, hisz a legtöbb esetben ők a táplálkozási lánc alapjain helyezkednek el, így a teljes ökoszisztémára kihat a gyakoriságuk. Egy korábbi kutatás már igazolta, hogy e tarisznyarákok rejtőzködésére káros hatású a zajos környezet.
A kutatók Cornwall partjainál apály idején gyűjtöttek össze hím rákocskákat, hogy megvizsgálják a zaj hatását a viselkedésükre. Ezt speciális akváriumokban tették, amelybe szabályozott erősségű hajózajt sugároztak víz alatti hangszóróból.
Mivel egyébként ezek a rákocskák nem túl válogatósak szexpartnereiket illetően, a kutatók „műnőstényeket” biztosítottak számukra: ezek kis szivacsdarabkák voltak, amelyekbe fogpiszkálókat szúrtak be lábak gyanánt, a szivacsot pedig átitatták a rákocskák feromonjaival. A feladat csupán annyi volt, hogy eltérő zajviszonyoknál megfigyeljék, mit is tesznek a hímek.
A hím rákok akkor párzanak a nőstényekkel, amikor azoknak vedlés után még lágy a páncéljuk, rámásznak szívük választottjára, s szoros ölelésben tartják mindaddig, míg nem válik keménnyé a páncéljuk, és ekkor aztán a nőstények lerakják a petéiket is. A kísérletekben a hímek ugyanezt próbálták megtenni a kis fogpiszkálós szivacsdarabkákkal is, ám a zaj hatására sokkal kevesebbszer próbálkoztak. Zajmentes akváriumban a rákocskák 87 százaléka próbált párzani a műnőstényekkel, a zaj bekapcsolásával azonban csupán 40 százaléknak volt kedve a szexhez, és ezek is csak hosszabb idő elteltével vállalkoztak rá.
A kísérleteket laborban végezték, ezért a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy mielőbb szükséges lenne valódi körülmények közt, a rákocskák élőhelyén, valódi nőstényekkel is megfigyelni a reakcióikat.
Észak-Amerika legnagyobb teknőse
A mexikói üregteknős (Gopherus flavomarginatus) súlyosan veszélyeztetett faj, amelynek megmentésén dolgozik egy alapítvány.
Egyes császárpingvinek dacolhatnak a klímaváltozással
A császárpingvinekre szomorú jövő vár a csökkenő tengerjég miatt, ám egyes kolóniái szerencsésebb helyzetben lehetnek a többieknél, legalábbis egyelőre.
Kecses röptű madár
Kedvelem a vizes élőhelyeket, a folyókat, holtágakat, halastavakat, patakok mentét, erdei tavakat bármelyik legyen is. Ezen élőhelyeket érdemes tavasszal és ősszel gyakrabban felkeresni, hiszen madárvonulás idején, ha a szerencse mellénk szegődik, mindig lelhetünk valami madárritkaságot.
2023. szeptember asztrofotója: Sarki fény színjátéka
A fotográfus a természet szépségeit úgy kívánja megörökíteni, ahogy az adja magát.
Rejtőzködő szürkeövesek
A lepkékről talán a színek jutnak először eszünkbe, pedig még a nappali lepkék között is jó néhány rejtőmintázatú fajt találunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
