Rejtőzködnek, de kacagó hangjuk árulkodó
Régen, mikor tavasszal még nagy vizek maradtak vissza, az erdei tavakat még nyár közepén is nehéz volt lábalni. Nos, ekkor a Bakonyalján sok-sok ilyen erdei tavat látogattam meg, nagy élmény volt a színes és sokféle élőlény megfigyelése, amely állatközösségben előfordul.
Talán a legnagyobb élményt a Nyirádi erdőkben található apróbb tavak adták, ahol szép számmal fészkeltek a kis vöcskök (Tachybaptus ruficollis). Ő a hazánkban előforduló legkisebb vöcsökfaj, egy férfiökölnyi méretű, nagyon szép megjelenésű madárka. A legszebbek persze itt is, mint minden madárfajnál a nászruhás hímek, amelyeknek a homloka, a fejteteje és pofája továbbá a nyak háti oldala sötétbarna színű. A fültájék továbbá a nyak első része élénk vörösesbarna. A hasalja majdnem fényes fehér, az alsóteste pedig hamvas szürke. A háti oldal sötét földbarna. A vöcskökre jellemzően a farok helyén csak egy laza szürkésfehér, úgynevezett tollbojtot láthatunk. A csőre fekete, a szájzug világos sárgásfehér. Lábai zöldes feketék a belső oldalon világosabb sárgák.
Természetesen a téli tollazata sokkal egyszerűbb. Márciusban érkezik hazánkba és novemberben vonul el. A télen nálunk látható kis vöcskök északi országokból érkeznek hozzánk.
A többi vöcsökfajhoz hasonlóan fészkét a nyílt vizek közelében az összehordott vízinövényekre építi meg. Nem telepesen költő madárfaj, mégis gyakran előfordul, hogy több pár költ egymás közelében, a fent említett Nyirádi-erdőben lévő tónál is ez történt.
Öt-hét fehér tojást rak, amelynek érdekessége, hogy később sötétbarnára színeződik. Tojásainak alakja ellipszoid. A kotlás ideje 19-21 napig tart. Felváltva mind a két szülő kotlik. A kotló madár mikor lerepül a fészekről, a tojásokat vízinövényekkel gondosan betakargatja. Évente kétszer költ, a második költésre júliusban kerül sor. A fiókák a kikelés után rögvest leugrálnak a fészekből, mert fészekhagyók.
Hazánkba még gyakori költőfaj, élőhelyei a nagyobb nádasok, de előfordul a kis lápos, zsombékos szélű tavakban, a nagyobb folyóinkat kísérő felhagyott kubikgödrökben. Apró halakat, csigákat, kagylókat, vízi rovarokat, lárvákat, álcákat fogyaszt. A táplálékát a víz alá bukva szerzi. Csodaszép népi elnevezései maradtak fenn, úgymint a gömböcbujár, az öklöm bujár, kis bujár és a bütyök.
Magyarországon védett madárfaj, a természetvédelmi értéke 50 000 forint.