Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Jellemzően erdőkben, erdőszegélyekben fordul elő, kedveli például a karsztbokorerdőket. Fásszárú, nagyjából egy méter magasra is megnőhet. Virágzása egybeesik a keltikék és kislevelű hunyorok nyílásával, melyekkel sokszor élőhelyeiben is osztozik. Látványos leveleivel szemben virágai viszonylag aprók, sárgászöldek, jellegtelenek. Különösen, ha két közeli rokonához, a farkasboroszlánhoz (D. mezereum) és a henye boroszlánhoz (D. cneorum) hasonlítjuk: ezek virága gyönyörű élénkrózsaszín. Mindhárom faj évelő és védett.
Míg a babérboroszlán és a henye boroszlán örökzöld, a farkasboroszlán lombhullató. Utóbbi faj a középhegységeink nagyobb részén elterjedt, a henye boroszlán ennél kisebb területen él nálunk. A három közül a babérboroszlán a legszűkebb elterjedésű, ott viszont, ahol előfordul, helyenként gyakori is lehet, a Vértes egyes részein például sokfelé lehet látni egyedeit. Erdei utak mentén könnyen észrevehető, különösen télen feltűnő. Ha például Várgesztes, Vérteskozma vagy Kőhányáspuszta környékén járjuk a turistautakat, jó esély van rá, hogy a szemünk elé kerül.
Miközben a babérboroszlán hazánkban őshonos, ritka és védendő növény, a világ bizonyos részein, ahová behurcolták, inváziósként viselkedik. Ez a látszólagos ellentmondás egyszerűen feloldható: az inváziós növények nem önmagukban problémásak, a gondot az okozza, amikor olyan ökológiai rendszerekbe kerülnek, melyeket evolúciós szempontból „meglepetésként ér” a jövevény, amely ráadásul gyakran kiszabadul az őt korlátozó más élőlények nyomása alól. Az idegenhonos, távoli tájakról származó fajok behurcolása ezért kockázatos ökológiai szempontból.
Felhasznált szakirodalom:
Bartha D., Bán M., Schmidt D. & Tiborcz V. (2023): Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (http://floraatlasz.uni-sopron.hu. – Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet.
Előszeretettel látogatják a porcos halak a tengeri szélfarmokat
Úgy tűnik, ezek a szélerőművek nemcsak energiát termelnek, hanem remek élőhelyet is biztosítanak a veszélyeztetett cápák és ráják számára.
Hortobágyi vadlovakat költöztetnek Kazahsztánba
A Przewalski-vadlovak 1997 óta élnek a hortobágyi Pentezug területén.
Így hatnak az inváziós kagylók a Balaton vizére
A kvagga kagylók közel 15 évvel ezelőtt jelentek meg a tóban.
Először készült videó erről a rejtőzködő állatról
A megfigyelésnek köszönhetően számos új dolgok tudtunk meg a faj életmódjáról.
Ezért támadhatnak emberekre a varjak
Azt is eláruljuk, mit kell tenni varjútámadás esetén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
