Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Jellemzően erdőkben, erdőszegélyekben fordul elő, kedveli például a karsztbokorerdőket. Fásszárú, nagyjából egy méter magasra is megnőhet. Virágzása egybeesik a keltikék és kislevelű hunyorok nyílásával, melyekkel sokszor élőhelyeiben is osztozik. Látványos leveleivel szemben virágai viszonylag aprók, sárgászöldek, jellegtelenek. Különösen, ha két közeli rokonához, a farkasboroszlánhoz (D. mezereum) és a henye boroszlánhoz (D. cneorum) hasonlítjuk: ezek virága gyönyörű élénkrózsaszín. Mindhárom faj évelő és védett.
Míg a babérboroszlán és a henye boroszlán örökzöld, a farkasboroszlán lombhullató. Utóbbi faj a középhegységeink nagyobb részén elterjedt, a henye boroszlán ennél kisebb területen él nálunk. A három közül a babérboroszlán a legszűkebb elterjedésű, ott viszont, ahol előfordul, helyenként gyakori is lehet, a Vértes egyes részein például sokfelé lehet látni egyedeit. Erdei utak mentén könnyen észrevehető, különösen télen feltűnő. Ha például Várgesztes, Vérteskozma vagy Kőhányáspuszta környékén járjuk a turistautakat, jó esély van rá, hogy a szemünk elé kerül.
Miközben a babérboroszlán hazánkban őshonos, ritka és védendő növény, a világ bizonyos részein, ahová behurcolták, inváziósként viselkedik. Ez a látszólagos ellentmondás egyszerűen feloldható: az inváziós növények nem önmagukban problémásak, a gondot az okozza, amikor olyan ökológiai rendszerekbe kerülnek, melyeket evolúciós szempontból „meglepetésként ér” a jövevény, amely ráadásul gyakran kiszabadul az őt korlátozó más élőlények nyomása alól. Az idegenhonos, távoli tájakról származó fajok behurcolása ezért kockázatos ökológiai szempontból.
Felhasznált szakirodalom:
Bartha D., Bán M., Schmidt D. & Tiborcz V. (2023): Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (http://floraatlasz.uni-sopron.hu. – Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet.
Feltárták az erszényesvakond múltját
Ausztrália leginkább ismeretlen és rejtett életmódú állata is erszényes, ám az erszénye bejárata hátrafelé néz.
Több ezer állatot mentettek meg az Állatkertben
Az állatok többsége madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt köztük.
Videón az Upponyi-hegység vadmacskája
Mit érdemes felkeresni az Upponyi-hegység észak-keleti részén, hogyan alakult ki ez a változatos táj, és milyen állatokkal találkozhat az egyszeri kiránduló?
Hatalmas madarak lepték el az Alföldet
Ezek az állatok érdekes vadászstratégiát használnak: meg sem mozdulnak.
A lakosság segítségét kéri az MME
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
