Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Jellemzően erdőkben, erdőszegélyekben fordul elő, kedveli például a karsztbokorerdőket. Fásszárú, nagyjából egy méter magasra is megnőhet. Virágzása egybeesik a keltikék és kislevelű hunyorok nyílásával, melyekkel sokszor élőhelyeiben is osztozik. Látványos leveleivel szemben virágai viszonylag aprók, sárgászöldek, jellegtelenek. Különösen, ha két közeli rokonához, a farkasboroszlánhoz (D. mezereum) és a henye boroszlánhoz (D. cneorum) hasonlítjuk: ezek virága gyönyörű élénkrózsaszín. Mindhárom faj évelő és védett.
Míg a babérboroszlán és a henye boroszlán örökzöld, a farkasboroszlán lombhullató. Utóbbi faj a középhegységeink nagyobb részén elterjedt, a henye boroszlán ennél kisebb területen él nálunk. A három közül a babérboroszlán a legszűkebb elterjedésű, ott viszont, ahol előfordul, helyenként gyakori is lehet, a Vértes egyes részein például sokfelé lehet látni egyedeit. Erdei utak mentén könnyen észrevehető, különösen télen feltűnő. Ha például Várgesztes, Vérteskozma vagy Kőhányáspuszta környékén járjuk a turistautakat, jó esély van rá, hogy a szemünk elé kerül.
Miközben a babérboroszlán hazánkban őshonos, ritka és védendő növény, a világ bizonyos részein, ahová behurcolták, inváziósként viselkedik. Ez a látszólagos ellentmondás egyszerűen feloldható: az inváziós növények nem önmagukban problémásak, a gondot az okozza, amikor olyan ökológiai rendszerekbe kerülnek, melyeket evolúciós szempontból „meglepetésként ér” a jövevény, amely ráadásul gyakran kiszabadul az őt korlátozó más élőlények nyomása alól. Az idegenhonos, távoli tájakról származó fajok behurcolása ezért kockázatos ökológiai szempontból.
Felhasznált szakirodalom:
Bartha D., Bán M., Schmidt D. & Tiborcz V. (2023): Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (http://floraatlasz.uni-sopron.hu. – Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet.
Észak-Amerika legnagyobb teknőse
A mexikói üregteknős (Gopherus flavomarginatus) súlyosan veszélyeztetett faj, amelynek megmentésén dolgozik egy alapítvány.
Egyes császárpingvinek dacolhatnak a klímaváltozással
A császárpingvinekre szomorú jövő vár a csökkenő tengerjég miatt, ám egyes kolóniái szerencsésebb helyzetben lehetnek a többieknél, legalábbis egyelőre.
Kecses röptű madár
Kedvelem a vizes élőhelyeket, a folyókat, holtágakat, halastavakat, patakok mentét, erdei tavakat bármelyik legyen is. Ezen élőhelyeket érdemes tavasszal és ősszel gyakrabban felkeresni, hiszen madárvonulás idején, ha a szerencse mellénk szegődik, mindig lelhetünk valami madárritkaságot.
2023. szeptember asztrofotója: Sarki fény színjátéka
A fotográfus a természet szépségeit úgy kívánja megörökíteni, ahogy az adja magát.
Rejtőzködő szürkeövesek
A lepkékről talán a színek jutnak először eszünkbe, pedig még a nappali lepkék között is jó néhány rejtőmintázatú fajt találunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
