Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) a Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Idehaza ritka madárfaj, így nem is csoda, hogy sokáig nem találkoztam vele, aztán megtört a jég: a Kis-Balaton mocsaras részén egy nagy csapatra bukkantam, de emlékezetes találkozás volt a dinnyési megfigyelés is.
A batla népi elnevezései nagy mosolyt csalnak az ember arcára: saska, pulykasneff, zsidómadár. Piciny vízi rovarokkal, iszapban előforduló férgekkel, kagylókkal, csigákkal, halakkal, kétéltűekkel és növényi részekkel táplálkozik. Telelőhelyéről április vége felé érkezik, és ősszel, szeptemberben távozik afrikai szállására. Európában, a legnagyobb számban a Volga-deltában fészkel. Telepes fészkelő, leggyakrabban más gémfélékkel alkot közös fészektelepet: a bakcsóval, szürke gémmel és selyemgémmel. Fészkelő helye a nádasok belsejében lelhető fel, avas nádon.
Vékony ágacskákból fűzfákra is épít fészket. A fészekalja 4-5 egyszínű sötétkék tojásból áll, a két szülő felváltva kotlik 21 napig. Körülbelül ennyi ideig vannak a fiókák a fészekben. Évente csak egyszer költ, ám ha ez meghiúsul, pótköltésbe kezd.
Sötét színű, lehajló csőrű gázlómadár. Az öregek tollazata nyáron élénk bíbor csillogású, távolról feketének tűnő. A fej, a nyak, a hát és a has továbbá a szárnyfedők sötétek, vörös fényű barnák. A tollazat többi része sötétzöld, mely vörösen csillog, csodás külsőt kölcsönözve az amúgy is groteszk megjelenésű madárnak.
Hazánkban, a legnagyobb számban az ezerkilencszázhúszas években költött a Kis-Balatonnál, ahol közel ezer pár fészkelt. Napjaikra inkább kóborló példányai láthatóak idehaza, főképp tavasszal.
Fokozottan védett madárfaj a természetvédelmi értéke 500 000 forint.
Ezek 2023 legjobb mikroszkópos videói
2023-ban a Nikon Small World mikroszkópos verseny videós díjazottjai közt is találunk magyart.
Extrém kevés génnel él egy növényfaj
Az élősködő növények más növények tápanyagain élnek teljes életciklusuk során, és emiatt kisebbé vált a genomjuk – némelyiknek extrém módon.
Tündérkörök a világon
A tündérköröknek nevezett jelenség során a száraz területeken a növények kerek mintázatot alkotva nőnek, ennek okait sokan vizsgálták már.
A Nature TTL nemzetközi természetfotó pályázat nyertesei
Kategóriagyőztes fotót láthatunk Máté Bencétől, és nem ő az egyetlen magyar az élmezőnyben.
Mentsük meg az ürgéket együtt!
Gyermekkoromban még az út mellett ágaskodva figyelték a forgalmat, ám öt évvel ezelőtt a természetvédők már arra hívták fel a figyelmet, hogy 2026-ra az ürgék teljesen eltűnhetnek Magyarország területéről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
