Hazánkban élő különleges gyík
Ha rangsort szeretnék állítani, hogy hazákban melyek azok az állatfajok, amelynek a megfigyelésére nagyon sok időt kellett várnom, biztos az elsők között lenne a pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri).
Csak kevés embernek adatik meg, hogy természetes élőhelyén figyelje meg a pannongyíkot. Ez a hazákban élő apró gyíkocska az úgynevezett siklószemű vagy vakondgyíkoknak a rokona, amely Magyarországtól távol, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában honos. Európa déli és délkeleti részén egyetlen faj a pannongyík él, hazákban őshonos. Pislogásra képtelen, mivel áttetsző szemhéjai összenőttek.
Csak tudatos kereséssel láthatjuk. A legnagyobb eséllyel kora tavasszal márciusban, mikor a téli pihenőhelyüket elhagyva, a melengető napsugarakat kihasználva a felszínre bújnak. És ha a szerencse mellénk szegődik, pár másodperce láthatunk egy-egy példányt, majd furcsa kígyózó mozdulatokkal elrejtőzik a fűszálak között. Élőhelyei fogyatkozóban vannak. Előfordul a napsütötte kopár lejtőkön, ahol többek között a törpemandula él, ritkás növényzetű karsztbokorerdőkben.
A fiatalok 5-6 centiméteres jószágok, míg a kifejlett egyedei is 8-10 centiméterre nőnek meg. Rézszínű, hengeres testű, kurta lábú gyík. A párzásuk áprilisban zajlik. A nyár folyamán öt-hat nagyon apró, borsónyi, lágyhéjú tojását a nőstény a laza talajba rakja le, amelyet a napsugarak és a talaj hője melenget. A kicsik nyár legvégén, rendszerint augusztusban kelnek ki, és nyomban önállóvá vállnak. Apró pókokat, férgeket, puhatestűeket, rovarokat, hangyákat zsákmányolnak. A miniatűr pannongyíkok teljesen a szüleikre hasonlítanak.
Ellenségeik a nagyobb gyíkfajok a madarak, a tövisszúró gébics, hantmadár, rigók, egyes élőhelyein a kóbor macskák. Ősszel viszonylag későn térnek téli álomra, enyhe időjárás esetén csak november elején. Ekkor földi lyukakban húzódnak meg, vagy pedig egyszerűen a talajba ássák be magukat. A perzselő melegben is elrejtőznek, egyes kutatások alapján a meleg égöv alatt élő példányoknál nyári álomról tesznek említést.
Magyarországon fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke 250 000 forint.