Lakáskrízisben a papagájok

A sárgatorkú ragyogópapagáj (Polytelis swainsonii) faodvakban fészkel, már persze ha van elegendő, e célnak megfelelő odú.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem ismertette azt a kutatást, amelyben a sárgatorkú ragyogópapagáj helyzetét mérték fel szakembereik Canberra térségének erdeiben. E faj veszélyeztetett, és azok a típusú faodúk, amelyekben szeretnek fészkelni, meglehetősen ritkák. A kutatók azt vizsgálták meg, hogy vajon milyen összefüggés van a sikeresen szaporodó madarak és az alkalmas faodúk közt.
A kutatók genetikai vizsgálatokkal ellenőrizték, hogy a környék madarai közt milyen rokonsági fok állhat fenn. Az Animal Conservation folyóiratban publikált eredmények szerint az utódgeneráció több mint fele a fészkelőhelyet sikeresen védő madárpárok utóda volt. 5 év alatt 181 fióka született, ezek 60 százaléka mindössze 13 szülőpár utóda volt, a maradék 40 százalékon 21 további szülőpár „osztozott”, ők az 5 év során csupán egyetlen egyszer tudtak utódokat nevelni.
Kiderült, hogy a sikeres szülőpárok szinte mindig ugyanazt az üreget használták, vagyis, ha egyszer találtak egy jó „lakást”, akkor ragaszkodtak hozzá, s ez hozzájárult a sikerükhöz. Ez azt is jelenti, hogy a sikeres szaporodás kulcsa a megfelelő üreg – a számok alapján pedig túl kevés az ilyen faodú (a faodvak alig egy százaléka alkalmas erre).
Nem ismert az sem, mi történik a fiatalokkal a kirepülésüket követően, és azt sem tudják a szakemberek, hogy hol költenek azok a fiatal papagájok, akik a sikeres szülők leszármazottai, mert itt, Canberrában biztosan nem. Nem ismert az egyszer szaporodó párok sorsa sem, nem tudni, hogy egyszerűen elköltöznek innen, vagy esetleg elpusztulnak?
„Aggodalomra ad okot, hogy a helyi születésű fiatalok nem szaporodnak itt, de egyúttal meg is lepett minket” – mondta Dr. Laura Rayner, a kutatás egyik résztvevője. „Nem tudjuk, mi történik a fiatal sárgatorkú ragyogópapagájokkal miután elhagyták a fészket, de a genetikai adataink szerint nem szaporodnak ott, ahol születtek.”
A kutatás tehát kiemelten fontosnak mutatta a megfelelő fészkelőhelyet, ez kulcstényező lehet a madárfaj létszámának emelésében. Azzal, hogy a fészkelő terület mind a külvárosok, mind a mezőgazdaság terjeszkedése miatt egyre csökken, jócskán megnövelik a vetélkedést a kevés fészekodúért.