3000 éve ugyanarra vándorol egy karibucsapat

A rénszarvasok amerikai változatát karibunak nevezik, s amint azt a Cincinnati Egyetem kutatói feltárták, egy csoportjuk ugyanarra a helyszínre vándorol elleni több mint három évezrede. A kaributehenek az ellést követő napokban szabadulnak meg agancsuktól, ezzel a vándorlásaik bizonyítékát mind maguk mögött hagyják Alaszka vagy épp Kanada sarkvidéki régiójában. A kutatók nemrégiben olyan agancsokra bukkantak, amelyek több mint 3000 éve háborítatlanul hevertek a tundrán. E helyeken akár ezer agancs is lehet négyzetkilométerenként!

Az eredmények érdekében már több mint 10 éve minden nyáron ellátogattak a Sarkvidéki Nemzeti Vadvédelmi területre, Alaszka északkeleti részére. „Azt hittük, le kell ásnunk az efféle régi ökológiai történetekért, ám a parti síkságon rendkívül lassan nőnek a növények” – magyarázta Joshua Miller professzor, a Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban közzé tett tanulmány első szerzője. Az agancsokat egyes jegyeik alapján meg lehet különböztetni aszerint, hogy nőstény vagy hím állat hagyta-e el, most a tehenek által elléskor elhagyottakra koncentráltak, mivel ez bizonyítja a vándorlást. A felszínen találták meg az igen régi agancsokat, amelyek egyikének radiokarbonos kormeghatározása adta az eredményt. Az UAMES 52867 jelű darab kora 3218–3072 év köztinek adódott, ám a többiek is több mint 2 évezredre nyúltak vissza.

A jelenleg a Porcupine-folyó közelében élő hatalmas, kb. 218 ezer egyedből álló csapat, amelyet az élőhely alapján Porcupine karibucsapatnak neveznek (PCH), évente több mint 2100 kilométeres utat tesz meg légvonalban a telelőhelyük és a tavaszi ellő helyszínük közt. Ez a vándorlás az állatok számára több szempontból is jobb: kevesebb a ragadozó, és főként, sokkal kevesebb a karibukat elképesztően legyengítő szúnyog vagy más vérszívó (a sarkvidékeken ezek a rovarok szó szerint felhőkben repülnek, és nem hagyják táplálkozni az állatokat).

„Elképesztő abba belegondolni, hogy amikor a most talált agancsokat elhagyta a viselőjük, Homérosz épp az Íliászon és az Odüsszeián dolgozott!” – tette hozzá Patrick Druckenmiller, a kutatás egyik résztvevője.

Az eredményeket annak fényében is érdemes végiggondolni, hogy a régiót, amelyben ezek a karibuk több évezrede élnek és vándorolnak, az alaszkai szénhidrogénvagyon kutatásában, kitermelésében is esélyes helynek tartják. Eddig szerencsére nem került sor aktív tevékenységre, de ki tudja meddig maradhat ez így?