Az erdei szürkebegy
Márciustól a pirkadati és szürkületi órákban gyakran hallhatjuk - akár a kertünkben is - a vonuló erdei szürkebegyek (Prunella modularis) gyöngyöző, finom „szih” hangját a bokrok, sövények ágai közül.
Hangjával hívja fel magára a figyelmet az amúgy környezetébe tökéletesen beleolvadó, veréb nagyságú madár. Fürén mozog a bokrok sűrűjében, megpillantani csak akkor lehet mikor egyik bokorról a másikra száll át. Ritkán ül ki az ágakra, de akkor is szinte észrevétlen marad, hiszen sötétbarna színezetével tökéletesen beleolvad a környezetébe.
A falusi kertek zugaiban álló madáretetőket ez idő tájt látogatja, kizárólag a földön keresgél táplálék után.
Fészkét az alacsony, sűrű bokrokba, erdei tisztások sarjadzó vegetációjába építi. A fészek apró gallyakból, fűszálakból épül, később a csészeformát puhára béleli finomabb száraz fűvel, szőrrel, állati gyapjúval. Tojásai szürkéskék-zöldeskék rézgálicszínűek. Öt-hat tojást rak, melyet a hím és tojó egyaránt melenget, két hét a kotlási idő. A fiókák etetését nagy odafigyelés mellett végzi a pár, felnevelkedésük két hetet vesz igénybe. Pókokat, álcákat, bábokat, hangyákat, bogarakat szállítanak a fészekhez, ősszel azonban a bogyós növények teremését fogyasztják. Évente kétszer költ.
Magyarország területén korábban ritka költőfajnak hitték, a madártani kutatások révén bebizonyosodott, hogy sokkal gyakoribb költő madár, mint ahogy addig gondolták. Hazánkban a fő fészkelőterületei a folyókat kísérő galériaerdők, a patakparti bozótosok, a hegyvidéki telepített erdei- és lucfenyvesek. Érdemes erre az apró termetű, vékony csőrű énekesmadarunkra figyelni, mert ha Fortuna istennő mellénk szegődik megtekintése sok örömet okoz a megfigyelőjének. Az ólomszürke torka és hasaalja, továbbá kékesszürke fejteteje és vörösbarna szeme csodálatossá varázsolja az egyszerűnek tetsző „kis” madarat. A fiatalok begye rozsdás sárga, fekete sárfoltozottsággal ékes.
Hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 25 000 forint.