Átkaroló hadművelet
Egyes gerinctelen állatok, például a medúzák és a tengericsillagok újra tudják növeszteni leszakadt, megcsonkult részeiket.
Michael Abrams amerikai biológus, a pasadenai Caltech egyetem munkatársa arra számított, hogy kísérleti alanya, egy fiatal fülesmedúza (Aurelia aurita) is így tesz majd, miután a kutató eltávolította két karját. Ám kollégái egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy Abrams lelkesen kiabál: „Ezt nem hiszem el! Gyertek, nézzétek meg ti is!” A fülesmedúza ugyanis nem újranövesztette hiányzó karjait, hanem a maradék hatot rendezte át ügyesen úgy, hogy azok egymástól azonos távolságban sorakozzanak olvasható az Amerikai Egyesült Államok leghíresebb közszolgálati rádiójának oldalán.
A fülesmedúza mozgás- és táplálkozásmódja okán is rá van utalva arra, hogy teste szimmetrikus legyen. Abrams állata izmaival addig tolta-vonta megmaradt karjait, amíg azok egymástól egyenletes távolságba rendeződtek. A most első alkalommal megfigyelt jelenséget a kutatók szimmetrizációnak nevezték el.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
