A tündérmadár is a barátait segíti

A The Conversation számolt be arról, a Current Biology hasábjain közzé tett kutatásról, amelyet ausztrál kutatók végeztek a lazúr tündérmadár (Malurus cyaneus) viselkedéséről. Ez az apró énekesmadár többszintű társas kapcsolatokat tart fenn, és, amint azt a kutatás feltárta, a barátainak szívesen is segít – az idegeneknek viszont nem.

A többszintű társas kapcsolatokat úgy képzeljük el, mint a matrjoska babákat: legbelül a család, azon kívül a rokon családokból álló klán, majd azon is kívül a klánokból felépülő törzs található. Az ember mellett számos állatra jellemző ez, ám a madarakról nem túl rég derült csak ki, hogy szintén képviseltetik magukat e társadalmak közt. Nem teljesen világos azonban, pontosan mik az előnyei az efféle társadalmi felépítménynek, egy, emberi példákon alapuló elmélet szerint az, hogy párhuzamosan tarthatnak így fenn az egyedek többszintű együttműködést, rangsorolva azok fontosságát.

Az ausztrál kutatók a lazúr tündérmadár csoportjai segítségével vizsgálták meg ezt az elméletet. A faj 2-6 egyedből álló családi közösségekben él, ezek egymás közelében fészkelnek és igen szoros kapcsolatot tartanak fenn egymással. A szaporodási időszakon kívül ezen felül e kis családi csoportok a szomszédos területek csoportjaival (klánok) is „összejárnak” és közeli viszonyban maradnak, a klánok pedig nagy, de lazább közösségeket alkotnak. Ennek hatására az egyes madaraknak lesznek nagyon közeli, szoros kapcsolatai is, és távoli ismerősei is. A kutatók a felmérés kezdetén különböző színű gyűrűket tettek a madarak lábaira annak függvényében, hogy mely közösség részei voltak.

A tündérmadár gyakran kér segítséget fajtársaitól, ha bajba kerül, a segítségkérő hangok hatására a többiek például riasztó hangot adnak ki a ragadozó közelében, vagy elterelik annak figyelmét az úgynevezett egérfutás módszerével. Ez utóbbi során a tündérmadár leszáll a talajra a ragadozó közelében, és fel-alá rohangál, pont úgy, ahogy egy egér is teszi (lásd a lentebbi videóban). Könnyen érthető, hogy ez a módszer igen veszélyes tett!

A kutatók a gyűrűzés során felvették a kismadarak által kiadott segélykérő hangokat, majd később lejátszották ezeket a madarak élőhelyén, kiegészítve egy kitömött ragadozó kihelyezésével, és megvizsgálták, mely fajtársaik is sietnek a segélykérő hang alapján annak az egyednek a segítségére. Tesztelték úgy, hogy a kis családi, a kláni, illetve a nagyobb csoportban meglévő kapcsolatrendszer egy-egy képviselőjének hangját játszották le, illetve egy-egy teljesen idegen fajtársét is.

Az idegen fajtársakéra rá se hederítettek a tündérmadarak, a legnagyobb arányban a közeli barátnak siettek a segítségére. A többszintű társadalmi felépítés számtalan alkalommal is kialakult az evolúció során, és a kutatók szerint beigazolódott az az elképzelés, hogy az együttműködést rangsorolva igen hatékonyan működnek ezek a kapcsolatrendszerek. Bár az embertől függetlenül alakult ki a tündérmadarak e társas viselkedése, nagyon hasonlít arra, ahogy mi magunk is viselkedünk a saját kapcsolatrendszereinken belül.