Erdei gombatermesztés az üvegházgázok ellen
Kétféle ember van: aki ránézni se tud a gombás ételekre, és az, aki él-hal értük – ez utóbbi csoportnak lehet jó hír egy új kutatás.
Az élelmiszer-termelés és az erdők fenntartása között eddig súlyos ellentét feszült, egy újonnan, a PNAS folyóiratban bemutatott kutatás eredménye hidat ver a két érdek közé. A skót Stirlingi Egyetem szakemberei szerint sok millió embert láthatna el élelmiszerrel az a módszer, ha az erdőkben a fák közt tudnánk gombát termeszteni, s közben az üvegházgázok mennyiségét is csökkenteni lehetne. Az elképzelés nemcsak megállítja az erdőirtást (amelynek még mindig a mezőgazdaság az első számú oka), hanem egyenesen ösztönöz az erdőtelepítésekre. A gombákkal gyökérkapcsolt fák pedig stabilabb ökoszisztémákat alkotnak, így ez az ötlet számos előnnyel járna.
A kutatók számításokat végeztek a fákkal gyökérkapcsolatban élő ehető gombákkal. Az erdészeti gombatermesztés a biológiai sokféleséget is elősegíti, mivel természetes erdőkben zajlik. Bár több mint 900 gyökérkapcsolt ehető gombafaj van világszerte, jóformán csak a mediterrán éghajlatot kedvelő szarvasgombával végeztek elég vizsgálatot. Legújabban az ízletes rizike (Lactarius deliciosus) került a vizsgálatok középpontjába, e faj hektáronként több mint egy tonna termést ad évente, európai körülmények közt. A faj amerikai rokona, a szintén ehető, ám számunkra bizarr élénk kék gomba (Lactarius indigo) hasonló, szintén alkalmas lehet a termesztésre. Az erdészeti gombatermesztés nemcsak táplálékot adna, de ráadásul sok vidéki ember számára megélhetést is jelenthetne.
A gyökérkapcsolt gomba csakis egy bizonyos típusú fa közelében található, akik járnak gombászni, jól tudják, hogy egész más fajokra bukkanhatnak egy bükkösben, mint egy fenyvesben. A gombafonalak és a fák gyökérzete a talajban egybekapcsolódik, és tápanyagokat cserélnek, mindkét élőlény javára.
A skót kutatók számításai szerint világszerte 19 millió ember számára elegendő energiát biztosíthatna az erdészeti gombatermesztés a jelenlegi erdészeti gyakorlat mellett, miközben hektáronként 12,8 tonna szenet köthetne meg a gombatermesztésbe vont erdőterület. Csak Kína az elmúlt 10 évben annyi erdőt telepített, hogy amennyiben ezekben a gombatermesztést is alkalmaznák, azzal 4,6 millió ember, teljes táplálékból nyerhető, energiaigényét kielégíthetnék. Természetesen senki se él csak gombán, így ezt úgy kell értelmezni, mintha ennyivel kevesebb éhes szájat kéne etetnünk.
„Ez hatalmas előnyt jelent, hisz ezzel úgy állítunk elő élelmiszert, hogy egyúttal a klímaváltozás hatásai ellen is teszünk” – mondta Paul Thomas professzor, a kutatás vezetője. Hozzátette, minden más élelmiszer előállítása valamennyi szén-dioxid kibocsátásával jár, ez a módszer volt egyedül fordított hatású.