Egy kancsónyi hangya
Egyik-másik növény halálos titkokat rejt – némelyik állat számára.
Ulrike Bauer, az angliai Bristol egyetemének biológusa kollégáival nemrég kiderítette, hogy a csaliként nektárt termelő trópusi kancsóka nem válogatás nélkül gyilkol. Kivárja a legalkalmasabb pillanatot, látogatóit olykor még elengedi – de csak azért, hogy azután minél gazdagabb legyen a rovarzsákmány.
Amíg száraz a kancsóka fogókészülékének pereme, még könnyen kikapaszkodhat a hangyafelderítő. A jó hírrel, hogy nektárt talált, visszafut a kolóniához, és csakhamar hangyák áradata indul az édességforrás felé. Az eső azonban gondoskodik róla, hogy a kancsóka fogókészüléke hamar nedvessé, csúszóssá váljon – akkor pedig már nincs menekvés belőle.
Jó ideig nem marad tehát túlélő, aki megvihetné a veszedelem hírét a kolóniának, a kancsóka így kedvére csemegézhet a hangyaseregből. Persze ez a fortélyos stratégia csak olyan növényeknél válik be, amelyek kifejezetten kolóniaalkotó rovarok, például hangyák vadászatára szakosodtak.
Extrém kevés génnel él egy növényfaj
Az élősködő növények más növények tápanyagain élnek teljes életciklusuk során, és emiatt kisebbé vált a genomjuk – némelyiknek extrém módon.
Tündérkörök a világon
A tündérköröknek nevezett jelenség során a száraz területeken a növények kerek mintázatot alkotva nőnek, ennek okait sokan vizsgálták már.
A Nature TTL nemzetközi természetfotó pályázat nyertesei
Kategóriagyőztes fotót láthatunk Máté Bencétől, és nem ő az egyetlen magyar az élmezőnyben.
Mentsük meg az ürgéket együtt!
Gyermekkoromban még az út mellett ágaskodva figyelték a forgalmat, ám öt évvel ezelőtt a természetvédők már arra hívták fel a figyelmet, hogy 2026-ra az ürgék teljesen eltűnhetnek Magyarország területéről.
Hatalmas lépést tettek az egészségesebb és tisztább tengerekért
A Healthy Seas segítségével új életre kelnek a tengerbe kerülő halászhálók; a szellemhálók súlyos fenyegetést jelentenek a tengeri élővilágra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
