Egy kancsónyi hangya
Egyik-másik növény halálos titkokat rejt – némelyik állat számára.
Ulrike Bauer, az angliai Bristol egyetemének biológusa kollégáival nemrég kiderítette, hogy a csaliként nektárt termelő trópusi kancsóka nem válogatás nélkül gyilkol. Kivárja a legalkalmasabb pillanatot, látogatóit olykor még elengedi – de csak azért, hogy azután minél gazdagabb legyen a rovarzsákmány.
Amíg száraz a kancsóka fogókészülékének pereme, még könnyen kikapaszkodhat a hangyafelderítő. A jó hírrel, hogy nektárt talált, visszafut a kolóniához, és csakhamar hangyák áradata indul az édességforrás felé. Az eső azonban gondoskodik róla, hogy a kancsóka fogókészüléke hamar nedvessé, csúszóssá váljon – akkor pedig már nincs menekvés belőle.
Jó ideig nem marad tehát túlélő, aki megvihetné a veszedelem hírét a kolóniának, a kancsóka így kedvére csemegézhet a hangyaseregből. Persze ez a fortélyos stratégia csak olyan növényeknél válik be, amelyek kifejezetten kolóniaalkotó rovarok, például hangyák vadászatára szakosodtak.
Klímacsapdákká válnak a hegytetők
Világszerte lepkék sokasága él a hegytetők közelében, azonban a felmelegedéssel csapdákká válhatnak ezek az eddig menedéket nyújtó élőhelyek.
Korábban nem látott pókfaj bukkant fel az Aggteleki Nemzeti Parkban
Az érintett fajba tartozó bikapókokat korábban nem észleltek a térségben.
Igazi építőművészek ezek az ausztrál pókok
Az eddig ismeretlen csapóajtós pókokra Kimberley régiójában találtak rá, különlegességüket az általuk épített lakóüregek jelentik.
Feleséget kapott Kópé, a debreceni fehérkezű gibbon
A Debreceni Állatkert lakója Svédországból kapott társat.
Téli álmukból ébredeznek a hüllők és a kétéltűek
Sorra jönnek elő búvóhelyeikről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
