Kígyónak nézik
A természetben tett kirándulások során erdei utakon a leggyakrabban látott elpusztított állat a közönséges lábatlangyík (Angulis fragilis) vagy más néven törékeny gyík.
Napjainkban is sokan tartanak, iszonyodnak a kígyóktól, oktalanul félnek tőlük. Két viperafaj kivételével Magyarországon nem élnek mérges kígyók, és a rákosi és parlagi viperával sem könnyű találkozni. Az oktalan félelemnek leggyakrabban a lábatlangyík esik áldozatul. Ennek az állatnak valójában nincs lába, hengeres a teste, és az első pillanatban sokan kígyónak nézik, bár elkorcsosult lábaik anatómiailag kimutathatók.
Negyven-negyvenöt centiméter hosszú. Hím és nőstény különbözik egymástól, a hímeket csodálatos kék pettyek ékesítik. Az alapszínük pedig a szürkétől a rézszínig változik. A törékeny gyík elnevezés onnan ered, hogy a menekülő állatnak sokszor letörik a farokvége, történik ez mindazért, hogy a ledobott farokvég elvonja a reá vadászó állat figyelmét, így ő el tud rejtőzni.
Éjszakai aktivitású, akkor jár zsákmánya után. Kora reggeli órákban pedig szívesen sütkérezik a napon, a többi gyíktól eltérően nem a sziklákon, köveken, hanem a könnyen felmelegedő talajfelszínen. Lassú, nehézkes állat, a talajon kígyózó mozgással mozog. Abban az esetben, ha kézbe kerül, nem támad, csak szokásához híven testét keményen megfeszítve próbál elmenekülni.
Bokrosokban, nagyobb kertekben, parkokban, erdei kaszálóréteken, erdőkben él, kedveli a dús aljnövényzetet. Szívesen tartózkodik a nedves avar alatt, tuskók tövében. A telelőhelyét kora tavasszal április elején hagyja el. Ezután májusban történik a párzásuk. A legtöbb gyík, tojásokat rak, kivétel azonban a törékeny gyík. Utódai a nőstény testében hordott tojásban fejlődnek ki, és a kis gyíkok jönnek a világra. Megtörténik, hogy a tojásban „születnek” de a vékony burkot rögtön felszakítva, kimásznak belőle. Szapora, hiszen 10-18 utód lát napvilágot.
Szeptember végén, október elején kezdődik a téli álmuk. Ekkor földi lyukakba húzódnak, sokszor több gyík szorosan egymás mellett telel. Gilisztákat, férgeket, meztelen csigákat fogyasztanak, a zsákmányállataikat az avarban a nyelve folyamatos tapogatásával veszi észre. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Vizeletükkel kommunikálnak ezek a furcsa rágcsálók
Föld alatti járatrendszerekben élnek és képesek leválasztani farkukat, ha elkapja őket egy ragadozó.
Feltárták az erszényesvakond múltját
Ausztrália leginkább ismeretlen és rejtett életmódú állata is erszényes, ám az erszénye bejárata hátrafelé néz.
Több ezer állatot mentettek meg az Állatkertben
Az állatok többsége madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt köztük.
Videón az Upponyi-hegység vadmacskája
Mit érdemes felkeresni az Upponyi-hegység észak-keleti részén, hogyan alakult ki ez a változatos táj, és milyen állatokkal találkozhat az egyszeri kiránduló?
Hatalmas madarak lepték el az Alföldet
Ezek az állatok érdekes vadászstratégiát használnak: meg sem mozdulnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
