A virág, ami legyet növeszt a szirmai közé

A fészkesvirágzatúak közé tartozó záporvirágok közt is egyedülálló a Gorteria diffusa nevű faj egyik változata: élénk narancs vagy piros színű szirmai közt nőstény pöszörlégyre emlékeztető kisebb szirmai nőnek, az így odacsábított legyek megpróbálnak párzani a nőstényre emlékeztető szirmokkal, s közben beporozzák a virágot. Hasonló módszert követnek a bangók, azok az orchideafélék, amelyek szintén rovart utánzó külsővel csábítják beporzóikat.

Egy nemzetközi kutatócsoport annak járt utána, miként képes a kis dél-afrikai virág legyet utánzó szirmokat növeszteni, az eredményeket a Current Biology folyóirat közölte. A mintázat meglehetősen jó utánzat, egészen úgy néz ki, mintha 3 dimenziós volna, szőrök és fehér bütykök nőttek rá, ez pedig a hím pöszörlegyeket (Megapalpus capensis faj) igencsak megtéveszti. A virágfaj számos eltérő formában létezik, ezeket a fajt nem ismerő könnyedén külön-külön záporvirág-fajoknak gondolhatná, ezek közt eltérés van a szirmokon megjelenő, légyre emlékeztető mintázatban is.

Dél-Afrika fantasztikus flórája a szélsőséges klímának és rendkívül változatos tájnak is köszönhető. A félsivatagi területen élő záporvirágok a nagyon rövidke esős évszak során bontanak szirmot, és ilyenkor minél gyorsabban kell beporzót is keríteniük, emiatt különösen fontos az a stratégia, mellyel ezt el tudják érni. A nőstény legyeket utánzó szirmokkal ékes virágok kitűnnek a tömegből, és különösen vonzóvá válnak a legyek számára (amelyeknek szintén ekkor van a párzási időszaka).

A kutatók feltárták, miféle genetikai háttér segíti a virágot ebben a megtévesztő szerepében tetszelegni beporzója előtt. Kiderült, hogy három olyan géncsoport irányítja a „légyhölgy” kialakulását, amelynek egyéb feladata is van: az egyik a gyökérszőrök növekedését szabályozza, a másik a vas szállítását irányítja, a harmadik pedig azt, hogy mikor hozzon virágot a növény és mikor bontsa ki az a szirmait.

A vas szállításának szerepe abban rejlik, hogy a szirmok vöröses árnyalata helyére (az odaszállított vasnak köszönhetően) zöldes-fekete árnyalat kerül. A gyökérszőrökért felelős gén a szirmon is szőrök növekedését indítja be, ezzel térbelivé teszi annak szerkezetét. A harmadik géncsoport azt irányítja, hogy a légyre hasonlító foltok összevissza jelenjenek meg a virágban, ugyanis ez vonzza a legtöbb hímet, vagyis a legjobb a beporzás céljára. Az, hogy már meglévő géneket és azok funkcióit rendezte újra a virág, lehetővé tette, hogy gyorsan kialakuljon ez a különc mintázata. Míg az egyszerűbb pont-jellegű mintát viselő virágtípuson átlag 9 másodpercet tölt el a légy, addig a nőstényt utánzón jóval többet (mivel megpróbál párzani a szirommal), átlag 20 másodpercet, így sokkal biztosabb a beporzás is.

A hasonló módon működő orchideák esetében egyes virágfajok nemcsak a külsőt, hanem alkalmasint a rovarhölgyek feromonját is képesek utánozni, más virágok kizárólag az illatanyagot használva csábítják beporzójukat.