Hazánkban a leggyakoribb fészkelő sirályfaj
Az ember hajlamos a ritka madárfajokról írni először, majd ahogy telik az idő, ráébred, hogy a gyakran szem elé kerülő madarak kimaradtak, pedig velük sokszor találkozhatunk, így van ez a dankasirállyal is.
Télen a budapesti hidak mentén, a balatoni mólóknál gyakran láthatjuk, sokszor nagyobb tömegben, a dankasirályokat (Larus ridibundus) a tél folyamán, majd ahogy kitavaszodik, már csak a költőhelyeken lehet velük találkozni.
Egy nagyon csinos, szemrevaló madárról van szó, főképp a nászruhás egyedek szemet gyönyörködtetőek.
Az idősebb madarak feje a tarkóig, a torok és a nyak kezdetén csokoládébarna színű. A váll, hát és a szárnyfedők világos kékes szürkék. A nyak, begy, mell és has hófehér. Az evezőtollak sötétek, fehér zászlókkal. Farka szintén fehér. Lába és csőre csodás kárminpiros. A lábujjai között úszóhártya feszül.
Ősszel és a tél folyamán, azaz nászruhán kívül elveszíti feje csokoládébarna színét, csak a fültájékon figyelhető meg egy ujjbegynyi fekete folt. Ekkor a lába és a csőre is fekete színezetű.
Gyakran láthatjuk költési időben, hogy nagyobb csapatokban követik a szántó traktort és az eke által kifordított rovarokat, pajorokat szedik össze.
Második harmadik évben válik ivaréretté. Ekkor fészkét a földre építi, növényi részekből, főképp száraz sásból, gyékényből. Kettő-négy szürkés alapon, barnán és feketén foltozott tojásait májusban rakja le. 22-24 nap kotlás után kelnek ki fiókái. A már tollas fiatalok gyakran elhagyják a fészket. A fiókák táplálásában mind a két szülő kiveszi a részét. A fiókákat rovarokkal táplálják, a talajon nagyon sok földigilisztát szednek össze.
Telepesen költ hazánkban legnagyobb fészektelepei Biharugrán és a Szegedi Fehér-tónál találhatóak, ahol több ezer pár költ együtt. Gyakran más, ritkább madárfajokkal alkot vegyes költőtelepet, ezért is fontos a meglévő kolóniák fokozott védelme. Hatalmas a lárma az ilyen telepeken, főképp akkor, ha az oda betévedő ragadozót szidalmazzák, együttesen védekeznek. A hangja rekedtes „kirréé” kiáltás. Nagyon szép népi elnevezései maradtak fenn, így a hógalamb, vízi galamb, nagy halkapó, kacagó sirály. Évente egyszer költ, azonban ha valamilyen oknál fogva meghiúsul költése, pótköltésbe kezd. Télen az állományuk felduzzad az északról ide érkező egyedekkel.
Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Több ezer medvének nem jut megfelelő élőhely Romániában
A genetikai minták alapján végzett medveszámlálás is azt bizonyítja, hogy több ezer medvének nem jut megfelelő élőhely Romániában - nyilatkozta Benedek Barna, a felmérést végző munkacsoport vezetője a Székelyhonnak, számolt be az MTI.
A kvagga kagyló sikere a Balatonban
Az energiaraktározás módjában találta meg az alkalmazkodás lehetőségét az inváziós kagylófaj.
Gyorsul a klímához köthető kihalások üteme
Az alacsonyabb tengerszint feletti régiókban élő állatok egyre gyorsabban tűnnek el.
Kiderült, mik a rejtélyes nyomok a tengerfenéken
Tíz évvel ezelőtt egy tengeri felmérés során készültek videófelvételek, amelyek elemzésekor különös, patkó alakú nyomokat láttak a tengerfenéken.
Az énektanulás és a problémamegoldó képességek
A madarak körében összefüggést találtak az énektanulás, az agyméret és a problémamegoldó képességek között.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
