Több bálna énekel La Niña idején

A törpe kék bálna kelet-indiai-óceáni állományát vizsgálták a klímaváltozás hatásait keresve.

A törpe kék bálna (Balaenoptera musculus ssp. brevicauda) mintegy másfél évtized alatt begyűjtött énekfelvételeit elemezte egy ausztrál kutatócsoport az Új-Dél-Walesi Egyetemről, és a Frontiers in Marine Science folyóiratban tette közzé eredményeit nemrégiben.
A törpe kék bálna a kék bálna alfaja, annak 32 méteres testhossza helyett „csupán” 25 méteresre nő, ez az alfaj Ausztrália közelében honos, és a Kelet-Indiai-Óceánban járja évszakos vándorútjait. 16 éven keresztül folyamatosan rögzítették víz alatti mikrofonokkal a bálnák jelenlétét jelző énekét, így elég hosszú időszak adatai álltak rendelkezésre ahhoz, hogy felismerhető viselkedési trendeket találjanak az énekek elemzésével. A kutatók abban bíztak, hogy a környezet változásait fogják tükrözni a talált összefüggések.
Kiderült, hogy évente változott a hallott ének mennyisége, és a La Niña-évek során énekeltek többet a bálnák, ez pedig arra utal, hogy a klíma jelentősen befolyásolja a törpe kék bálnák vándorlását.
A La Niña az az állapota a Csendes-óceánon tapasztalható klímaoszcillációnak, amikor hűvösebb a tengerfelszín, s ez mind a tenger, mind a globális időjárás viselkedésére hatással van. Nemrégiben lábalt ki a térség egy ilyen La Niña-időszakból, amely mintegy 3 évig tartott.
„Úgy találtuk, hogy a detektált énekek száma attól függött, mikor és mennyire erősen jelent meg a La Niña-jelenség, ez pedig arra utal, hogy fontos tényező lehet a bálnák vándorlásában” – mondta Gary Truong, a kutatás vezetője. „Egész pontosan arra jutottunk, hogy a La Niña-években a detektált énekek száma akár tízszerese is lehet annak, mint az El Niño, vagy a semleges állapotú évek során észlelteké. Ez pedig azt jelzi, a bálnák reagálnak a klíma ciklusaira.”
A bálnák énekét az a víz alatti mikrofonrendszer rögzítette, amelynek elsődleges feladata az atomcsend egyezmény ellenőrzése, az Átfogó Atomcsend Egyezményt Ellenőrző Szervezet (CTBTO) jóvoltából. A törpe kék bálna hangja 100 Herz alatti frekvenciájú, az emberi fül számára hallhatatlan, ám e mikrofonok jól érzékelik. Ha több bálnahangot rögzítenek, az azt jelzi, több állat vándorol, és így a szaporodásuk is sikeresebb lehet. A faj ugyan visszajött a kihalás széléről, amit a bálnavadászat okozott, ám igen lassan növekszik a létszámuk, ennek megértését segítheti, ha megértjük, milyen környezeti tényezők befolyásolják.
A klímaváltozás hatással van arra, mennyi és milyen táplálék áll a bálnák rendelkezésére, ezért a vándorlásuk megfigyelése, akár az énekük segítségével is, erről nyújt adatokat. Az elmúlt La Niña-évek adatait újból, nagyobb részletességgel is elemezni fogják a kutatók abban a reményben, hogy még több információt tudnak kideríteni a törpe kék bálnák viselkedése és a klíma összefüggéseiről.