A legnagyobb termetű poszáta
Lelkemre nagyon mélyen hatott, még jó harminc évvel ezelőtt, a tüskevári fás legelőn a kolosszális tölgyek között bolyongani, ahol lovas szekér állt az egyik fa tövében, délidőben. Nos, ekkor még karvalyposzáták (Sylvia nisoria) énekétől volt hangos a táj, a hatalmas galagonyabokrokba sokfelé lehetett őket hallani, szerencsés esetben pedig látni is.
Azóta nagy átalakulás történt hazákban, ami a természetet a tájat illeti. Napjainkra a legritkább poszáta lett e faj. Ő a legnagyobb méretű a poszáták között a testhossza 170 mm. Nyúlánk majdnem pacsirta nagyságú madár. Az öregek pofája, fejének búbja és az egész felsőteste palaszürke. A szárnyak szürkésbarnák, a szárnyfedő tollak vége fehéren karéjozott.
A farktolla szürke színű a szélső három hegye fehér. Az alsó teste szennyes fehér, és félhold alakú foltokkal tarkított. Innen ered a madár elnevezése, hiszen a kendermagos mell a karvalyra emlékeztet. Sőt, még az öreg madarak kénsárga szemszíne is a karvalyt juttatja az eszünkbe.
A tojó madárnak a hasi kendermagos rajzolata halványabb és nem olyan kontrasztos, mint a hím madáré.
Bokros erdőszélek, legelők, kaszálók, nedves rétek, vadrózsával benőtt napsütötte domboldalak, ártéri erdők a kedvelt élőhelyei. Jellemzően a tövisszúró gébiccsel társfészkelő, szinte egy bokorban költenek. Rejtve mozog, azonban ha énekébe szőtt recsegését meghallja az ember, rögtön felhívja magára a figyelmet.
Nászrepüléskor gyakran a levegőbe emelkedik, majd hamar eltűnik a cserjék levélrengetegében. 8-18 méter magasra repülnek ekkor, faroktollaikat széttárják, majd vagy a kiinduló pontra vagy egy másik bokorra szállnak át. Csak a bokrok sűrűjében énekelnek, mindig rejtve maradnak.
Viszonylag későn, április legvégén, május elején érkezik hazákba, és szeptemberben telelőhelyére vonul. A többi poszátához képest fészke remekbe szabott, és fajtársainál nagyobb, melyet a bokrok tüskés ágai közé épít gyakran a talajhoz közel. Nagyon szépek a tojásai: sárgásfehér vagy olajzöld alapon, zöldes barnán foltozottak. A foltok a tojás tompább vége felé koszurúban rendeződnek. A pár felváltva kotlik, a fiókák két hét alatt kelnek ki. Évente egyszer költ.
Tápláléka különböző ízeltlábúakból, lepkékből, levéltetvekből. bogarakból, pókokból, lepkehernyókból áll. Augusztusi vonulásuk idején gyakran látogatják az érő bodzát, sokat fogyasztanak a lédús fekete szemekből.
Hazánkban védett madárfaj természetvédelmi értéke 50 000 forint.
A kvagga kagyló sikere a Balatonban
Az energiaraktározás módjában találta meg az alkalmazkodás lehetőségét az inváziós kagylófaj.
Gyorsul a klímához köthető kihalások üteme
Az alacsonyabb tengerszint feletti régiókban élő állatok egyre gyorsabban tűnnek el.
Kiderült, mik a rejtélyes nyomok a tengerfenéken
Tíz évvel ezelőtt egy tengeri felmérés során készültek videófelvételek, amelyek elemzésekor különös, patkó alakú nyomokat láttak a tengerfenéken.
Az énektanulás és a problémamegoldó képességek
A madarak körében összefüggést találtak az énektanulás, az agyméret és a problémamegoldó képességek között.
Jetlagtől szenvedhetnek az óriás pandák
A jetlag az időzóna-átlépések során kialakuló tünetegyüttes, amely abból adódik, hogy a megszokott bioritmusunkból kilépünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
