A legnagyobb termetű poszáta
Lelkemre nagyon mélyen hatott, még jó harminc évvel ezelőtt, a tüskevári fás legelőn a kolosszális tölgyek között bolyongani, ahol lovas szekér állt az egyik fa tövében, délidőben. Nos, ekkor még karvalyposzáták (Sylvia nisoria) énekétől volt hangos a táj, a hatalmas galagonyabokrokba sokfelé lehetett őket hallani, szerencsés esetben pedig látni is.
Azóta nagy átalakulás történt hazákban, ami a természetet a tájat illeti. Napjainkra a legritkább poszáta lett e faj. Ő a legnagyobb méretű a poszáták között a testhossza 170 mm. Nyúlánk majdnem pacsirta nagyságú madár. Az öregek pofája, fejének búbja és az egész felsőteste palaszürke. A szárnyak szürkésbarnák, a szárnyfedő tollak vége fehéren karéjozott.
A farktolla szürke színű a szélső három hegye fehér. Az alsó teste szennyes fehér, és félhold alakú foltokkal tarkított. Innen ered a madár elnevezése, hiszen a kendermagos mell a karvalyra emlékeztet. Sőt, még az öreg madarak kénsárga szemszíne is a karvalyt juttatja az eszünkbe.
A tojó madárnak a hasi kendermagos rajzolata halványabb és nem olyan kontrasztos, mint a hím madáré.
Bokros erdőszélek, legelők, kaszálók, nedves rétek, vadrózsával benőtt napsütötte domboldalak, ártéri erdők a kedvelt élőhelyei. Jellemzően a tövisszúró gébiccsel társfészkelő, szinte egy bokorban költenek. Rejtve mozog, azonban ha énekébe szőtt recsegését meghallja az ember, rögtön felhívja magára a figyelmet.
Nászrepüléskor gyakran a levegőbe emelkedik, majd hamar eltűnik a cserjék levélrengetegében. 8-18 méter magasra repülnek ekkor, faroktollaikat széttárják, majd vagy a kiinduló pontra vagy egy másik bokorra szállnak át. Csak a bokrok sűrűjében énekelnek, mindig rejtve maradnak.
Viszonylag későn, április legvégén, május elején érkezik hazákba, és szeptemberben telelőhelyére vonul. A többi poszátához képest fészke remekbe szabott, és fajtársainál nagyobb, melyet a bokrok tüskés ágai közé épít gyakran a talajhoz közel. Nagyon szépek a tojásai: sárgásfehér vagy olajzöld alapon, zöldes barnán foltozottak. A foltok a tojás tompább vége felé koszurúban rendeződnek. A pár felváltva kotlik, a fiókák két hét alatt kelnek ki. Évente egyszer költ.
Tápláléka különböző ízeltlábúakból, lepkékből, levéltetvekből. bogarakból, pókokból, lepkehernyókból áll. Augusztusi vonulásuk idején gyakran látogatják az érő bodzát, sokat fogyasztanak a lédús fekete szemekből.
Hazánkban védett madárfaj természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Újra láthatjuk jellegzetes rovaróriásunkat
Az ikonikus megjelenésű, méretes nagy szarvasbogár sokak közkedvelt rovara, ám kifejlett egyedeivel csak rövid időszakig találkozhatunk.
Ez Magyarország legnagyobb gyíkfaja
A faj hím egyedei a szaporodási időszak alatt különösen gyönyörűek.
Ritka, veszélyeztetett madarak költenek az Alföldön
Márciusban tértek haza vándorlásukból, most fiókáik világrajöttét várják.
Visszatért a természetbe a Budakeszi Vadasparkban felnevelt vadmacska
Az elárvult Merlin tavaly nyáron került az intézményhez.
Bagolyszámlálással segíthetjük a szakértőket
A kutatók egy kevéssé ismert faj állományának felmérésében kérik a lakosság segítségét.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
