Adókedvezménnyel lehetne segíteni a fenntartható kertek tulajdonosait

A Sheffieldi Egyetem kutatója, Ross Cameron úgy véli, a klíma és az élővilág szempontjából hasznos kerteket művelők megérdemelnék, hogy erőfeszítéseiket adókedvezménnyel jutalmazza a településük önkormányzata. Az Urban Forestry & Urban Greening szakfolyóiratban kifejtett elképzelése szerint mindazok, akik kertjeik ökoszisztéma-szolgáltatásait a közösség javára átengedik, a közösség többi tagja előtt pozitív példaként állnak.

Régóta ismert, hogy a városok klímája a burkolt felületek és az építmények által elnyelt, majd visszasugárzott hő hatására melegebb a környező vidéknél, s ezen a parkok, kertek s más zöld felületek igen sokat tudnak enyhíteni. Mindezek a területek az élővilág számára is menedéket jelentenek. Épp emiatt a városi kerttulajdonosoknak fontos szerepük lehet a városi klíma és környezet élhető szinten tartásában, ahhoz azonban, hogy ez széles körben megvalósulhasson, az önkormányzatoknak, politikusoknak is támogatniuk kell a kerttulajdonosokat. A kutató háromféle csoportba sorolta a városi kerteket: az elsőben szinte semmi növényzet nincs (pl. térkő van helyette), a másodikban ugyan van növényzet, de az ökológiailag értéktelen és csak fogyasztja a vizet (nyírt fű, vagy a rovarirtókkal, gyomirtókkal, légszennyező gépekkel fenntartott kert), a harmadikban viszont sokféle növény található, ahol az állatok és a beporzók is menedéket, élelmet lelnek, ami megtartja a vizet és árnyékot ad.

Ez utóbbi kertek volnának az ideálisak ahhoz, hogy a klímaváltozás és a biodiverzitási krízis ellen küzdeni tudjunk. A növények a léghőmérsékletet átlag 2-3 Celsius-fokkal, a talajfelszín hőmérsékletét pedig 10-15 Celsius-fokkal is csökkentik! A jól működő kertek még a levegő minőségét is javítják. Sajnos azonban a trendek ezzel ellenkezőek, az elmúlt két évtizedben Európa-szerte egyre inkább a lekövezett, és a „agyonművelt” kertek felé mozdul el a többség.

„A városi területek harmadát teszik ki a kertek, és létfontosságúak ahhoz, hogy épületeinket és a városi környezetet a nyári hőségben hűvösebbek legyenek, vagy hogy elnyeljék az esőt megelőzve így a villámárvizeket, illetve fontos menedéket nyújtanak az élővilág számára” – mondta Cameron professzor. Hozzátette, egyes, a környezetre nézve hasznos növényekkel teli kerttípusok ebben sokkal jobbak. A lekövezett területek azonban ezzel ellenkező irányba mozdítanak: növelik az árvízveszélyt, növelik a hőmérsékletet is.

A kutató konkrét javaslatokkal állt elő, miként tudná a városok vezetése ösztönözni a közösség számára jó hatású kertek fenntartására a lakosságot, ebbe beletartozik az adókedvezmény, vízdíj-kedvezmény, az egyes típusú növények ültetésében nyújtott anyagi és kerttervezési segítség. Emellett fontosnak tartaná, hogy a városi kertekben betiltsák a rovarölők használatát, illetve korlátozzák a nyírt gyep méretét.

Az állatvilág számára is élhető kertekben az emberek is jobban érezhetik magukat, s újra kapcsolatba kerülhetnek a természettel, a madarak, békák, kisemlősök, lepkék vagy más állatok megfigyelésével.