Különleges illattal csalogatja áldozatát a kürtvirág

A legtöbb rovaremésztő növény esetében azok csapdáit alaposan tanulmányoztuk már, ám illatukról vajmi keveset tudunk. A Londoni Természettudományi Múzeum számolt be arról az újonnan, a PLOS One folyóiratban publikált kutatásról, amelyben a kürtvirág (Sarracenia) különféle áldozatokat odacsalogató eltérő illatanyagait elemezték. Azok a fajok, amelyek méheket csalogatnak táplálékul, inkább virágos jellegű illatanyagokat termelnek, míg azok, amelyek muslicákat, azok pedig gyümölcsös illatokat, ám e növények közt olyan is akad, amelyek egy-egy rovar saját illatanyagát utánozza. Ez azt jelenti, a szaracénia, evolúciója során képessé vált a rovarok érzékelési képességeinek kihasználására.

Dr. Laurence Gaume, a kutatás vezetője elmondta: „Az eredményeink azért fontosak, mert így kiderül, e rovaremésztő növény nem passzívak, hanem aktívan megcélozzák áldozataikat.” A kutatók szerint a felfedezés akár a növényi kártevők elleni biológiai védekezés részévé is tehető. Hangsúlyozták azonban, hogy a talált összefüggéseken alapuló eredményeket számos további teszttel kell még igazolni, így például azt, hogy a különféle rovarok valóban vonzónak találják-e a meghatározott kürtvirág illatanyagát.

Az illatanyagok az egész élővilágban igen fontosak, ám a helyváltoztatásra képtelen növények esetében különösen nagy jelentőségük van, ez azon kevés módszerek egyike, ahogy kommunikálni tudnak. Közismert, hogy a virágok a beporzóikat illatokkal is csábítják, ám például ha egyes növényeket megvágunk, az ilyenkor kiáramló illatanyagok hatására a többi környező növény fokozott védekezésbe kezd – a vágás a rovarrágást utánozza, és ilyenkor a támadó rovarok ellen igyekeznek felvenni a harcot. Más növények képesek a támadóik felé vonzó illatok kibocsátására, így mintegy zsoldosokat toboroznak a saját védelmük érdekében.

A rovaremésztő növények esetében azonban a puszta gyanún túl eddig nem sok kézzel fogható bizonyítéka volt az illatok csábítására (bár ez már Darwinban is felmerült), az ember előtt jórészt ez marad rejtve, a többi, számunkra feltűnőbb, (pl. látható) tulajdonság mellett.

A laborban nevelt kürtvirágok vizsgálatából kiderült, hogy nem túl erős az illatuk, és kb. 2 hétre van ahhoz szüksége egy-egy „kürtnek” (ez módosult levél, nem pedig a növény virága), hogy megfelelő erősségű illatot tudjon kibocsátani. Bár az emberi orr számára igen nehezen észlelhető ez az illat, a rovarok érzékeny kémiai receptorokat hordozó antennái számára azonban feltűnő.

Az egyes vizsgált kürtvirágok illatanyagainak gázkromatográfos elemzése feltárta, melyik növénytípus (egy fajt és annak különféle hibridjeit mérték fel) milyen illatokat, szerves illó vegyületeket (VOC) termel. Általánosságban minden kürtvirágban termelődtek olyan összetevők, amelyek sokféle beporzó rovart képesek vonzani. Azok a kürtvirágok, amelyek inkább méheket és lepkéket csapdáztak, limonént (a citrusfélék jellegzetes illatösszetevője) és hasonló vegyületeket bocsátottak ki. Emellett olyan, zsírsav-jellegű összetevővel illatozó kürtvirág is volt, amely a parazitoid darazsakat és egyes ragadozó rovarokat vonzotta – e növények étrendjének fontos részét képezték a nevezett rovarfajok, így feltehetően ezek csábításához készültek az illatai.

Az növény kürtjének külső tulajdonságai s az illatanyagok együttesen 98 százalékos pontossággal határozták meg, miféle rovart fog megemészteni az adott növény – ez ugyan nem bizonyíték még, ám a növények és a zsákmányaik közti szoros kapcsolatra utal.

Nem ez az első alkalom, hogy a rovaremésztő növények illataival kapcsolatban érdekességet fedeznek fel. A Vénusz légycsapójának egész mások a zsákmányai, mint a virágának beporzói, és a levélcsapdái környékén szinte sose fordul elő a faj beporzója. Ez is arra utal, hogy a növény az illatanyagai segítségével szabályozza, mikor, mely részét miféle rovar látogathatja meg.

Ahhoz, hogy a kürtvirágok illatának szerepét igazolják, egyrészt vadon élő egyedeket kell megvizsgálni, másrészt tesztelni kell, hogy az adott illatok miféle hatással vannak a rovarokra.