Sokszínűbbé tehető az ugar madárvilága

A művelésből ideiglenesen kivont szántók, vagyis az ugaron hagyott területek madárvilága igen sokszínű, és a madaraknak nagy szükségük van e területekre.

A mezőgazdasági területek állatvilágának sokszínűsége Németországban – és világszerte – jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, egy új felmérésben 24, e területekhez kötődő madárfaj helyzetét mérték fel. A német Thünen Intézet számolt be a Journal of Applied Ecology szakfolyóiratban bemutatott eredményekről. Kiderült, hogy a mezőgazdálkodás miatt visszaszoruló fajok számára az ugar menedéket jelent, ezért a kutatók azt javasolják, hogy az EU döntéshozói ennek fényében alakítsák az ugarra vonatkozó előírásaikat.
Olyan madárfajokat vizsgáltak például, mint a sárga billegető, a sordély, a mezei pacsirta, bíbic, illetve számos, élelmét a szántókról beszerző fajt, mint például a tövisszúró gébics, a seregély vagy az erdei pityer. Összehasonlították, hogy a mezőgazdasági táj összetettsége miként befolyásolta a madarak jelenlétét – a táj összetettsége olyan dolgot jelentett, mint a szántókat elválasztó sövények vagy erdősávok, illetve a szántókba ékelődő fás-bokros területek megléte és gyakorisága. Ezt úgy számolták ki, hogy megmérték, egy hektár szántóföldhöz hány méteres erdősáv (vagy annak megfelelő fás-bokros terület) tartozik. Ahol 30 méternyi erdősáv volt, az a kis komplexitású, a 60 méternyi erdősáv a közepes, a 90 méternyi erdősáv pedig a nagy komplexitású szántókat jellemezte.
A kutatók arra jutottak, hogy azon területeken van a legjobb hatása a meghagyott ugarnak, ahol közepesen komplex a táj. Az egyes madárfajoknak más-más ugar volt a szimpatikusabb, például a pacsirták csak a mindentől távoli ugarterületeket kedvelték, míg a sövénylakók (pl. gébics) azokat, amelyek az erdősávok közelében voltak.
Az EU változó agrárpolitikájának hatására a 2000-es évek, de különösen 2007 óta jelentősen csökkent az ugarterületek aránya, ez pedig azt jelenti, hogy számtalan madár egész egyszerűen nem talál megfelelő költőhelyet, vagy épp elegendő táplálékot. Bár a helyzet kicsit javult 2015-öt követően, de sajnos nem tért vissza a korábbi sokféleség. 2023-ban a területek 4 százalékát kell ugarként pihentetni a gazdáknak, és ez ugyan segítséget jelent számos madárfajnak, ám az igazi javuláshoz további intézkedésekre is szükség lenne még.