Aggályos borztenyésztés és -kereskedelem Dél-Koreában
A nem megfelelően ellenőrzött borztenyésztés, az illegális állatkereskedelem és az orvvadászat jelent problémát Dél-Koreában.
A University College London és a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatóinak nemrégiben az Journal of Asia-Pacific Biodiversity szakfolyóiratban bemutatott kutatási eredménye szomorú és veszélyes helyzetről árulkodik. Az Ázsiában honos ázsiai borz (Meles leucurus), illetve az országban egyébként nem honos sertésborz nemzetség tagjai (Arctonyx) egyaránt sajnálatos alanyai annak a tevékenységnek, amellyel nemcsak az állatokat veszélyeztetik, hanem zoonotikus betegségeknek is esélyt adnak. Míg az ázsiai borz több ezer egyedét tartják borzfarmokon, a sertésborz kevésbé népszerű, belőle csak pár száz éli le életét ketrecekbe zártan.
A kutatók vizsgálatai szerint az elmúlt 2 évtizedben egyre több borzeredetű termék került piacra Dél-Koreában. Mire is „használják” a borzokat? A tradicionálisan a húsuk fogyasztása, illetve a „hagyományos kínai orvoslás” terén használták őket, azonban újabban a kozmetikai ipar is feldolgozza, például az arc öregedése elleni krémek, szappanok és más termékek készítése során. A borztermékeket Dél-Koreában – legálisan – olyan online kereskedelmi óriások felületén is meg lehet vásárolni, mint az eBay…
A kutatók vizsgálatai alapján az eladók jórészt azt állították, hogy legális borzfarmokról, vagy más országok, leginkább Oroszország és Kína vadon élő borzaiból eredtek a termékeik. A bizonyítékok azonban azt mutatták, hogy a borzok orvvadászata továbbra is zajlik Dél-Koreában. A kutatók úgy vélik, hogy az eredetileg a vadállatokra nehezedő nyomás csökkentése céljával létrehozott borztenyészetek hosszabb távon pont ezzel ellentétes hatást váltanak ki. A legális kereskedelem igen könnyedén szolgálhat az illegális eredetű termékek álcájául, vagy épp az illegálisan befogott állatokat a legális borzfarmokra szállíthatják. Habár a borztenyésztéssel foglalkozó családok száma csökkent az elmúlt 2 évtizedben, azonban a fogságban élő borzok száma több tartományban is növekedett ezen idő alatt.
„A vadállatok kereskedelmét érintő kutatások gyakran a nagy testű, ikonikus fajokra korlátozódnak, így más állatok és növények nem kerülhetnek a figyelem középpontjába. A legnagyobb probléma az, hogy az ázsiai borz populációinak alakulását legtöbbször senki se vizsgálja, ezzel pedig csökken annak is az esélye, hogy kiderülhessen az illegális tevékenység súlyos hatása” – magyarázta Joshua Powell, a kutatás vezetője. Az ázsiai borzok igen barátságos és kíváncsi állatok, ebben különböznek az egyébként rájuk sok tekintetben hasonlító európai rokonaiktól. „Minden évben egyre többet tudunk meg róluk, és a terepi felmérések alapján azt gyanítjuk, igen fontos magterjesztők lehetnek a Koreai-félsziget hegyvidékein” – tette hozzá a kutató.
Arról talán nem kell külön beszélni, hogy milyen életet él egy borzfarmon tartott vadállat, ám a tartásból adódó magas fokú stressznek távolabbi következményei is lehetnek az állatjóléti kérdéseknél. A folyamatos stressz legyengíti az állatok immunrendszerét és a tömeges tartás mellett ez is plusz lehetőséget teremt arra, hogy megbetegedjenek. Az efféle állatfarmok pedig az állatról emberre terjedni képes betegségek melegágyát is jelentik. Mivel e farmokra semmiféle biológiai biztonsági előírás nem vonatkozik, holott világszerte számos példa akad a súlyos betegségekre. Emlékezzünk csak a nyércfarmok és a covid eseteire! A kutatók szerint a nyércekkel rokon borzok esetében is könnyen megtörténhet ilyesmi, emiatt is különösen aggályos a borztenyésztés.
Dél-Korea 2026-tól véglegesen betiltja a medvetenyésztést (lakossági nyomásra), azonban a hasonló problémákat jelentő borztenyésztéssel egyelőre nincs ilyen célja az ország törvényhozásának. A kutatók szerint a medvetenyésztésre vonatkozó törvénybe könnyen be lehetne vonni a borzokat is, emellett azonban az orvvadászat és illegális kereskedelem elleni hatékonyabb fellépésre is szükség lenne.