Különös mozgású kis lile

Korábban mikor sokat kenuztunk a Rába folyón, azokon a partszakaszokon, ahol kavicsos volt a föveny, szinte mindig felrepült költési időben a kis lile (Charadrius dubius). Füttyszerű hangjával, sebes föld fölötti szárnyalásával vonta magára a figyelmet, mi pedig távcsöveinkkel csodálhattuk őket.

Felhagyott kavicsbányákban is szinte lépten-nyomon találkozhatunk ezen apró termetű parti madárral. Fején kantárszerű fekete rajzolata átvonul a fejtetőn és tovább kiszélesedik a fültájékon. Homloka hófehér, akárcsak a torka és nyakörve. A begyén egy széles fekete örv húzódik, amely az egész testét körülöleli. Háta és fejteteje barnás földszínű, ezzel a színezettel nagyszerű mimikrit ér el fentebb leírt élőhelyén, szinte láthatatlanná válva. A farok földbarna, csak a farktollak vége sötétebb, míg a két szélső farktoll hófehér. Csőre fekete, csak az alsó káva tövén látható egy kis sárga folt. A hímek és tojók egyformák. Szemeik körül egy halványsárga gyűrű látható, amely csinossá varázsolja madarunkat. Vonuló, március végén, április elején érkezik meg hazánkba, és szeptember utolsó napjáig tartózkodik nálunk.

A folyók mentén a köves hordalékos partszakaszokat kedveli, kopár kőzátonyokon fészkel. Nem épít fészket, hanem egy kis talajmélyedést kapar, amelyet gyakran körberak kisebb kavicsokkal, kagylók és csigák meszes héjával, feldíszítve azt. Három-négy világos rozsdás sárga alapon barnával és szürkével pettyezett tojást rak, amely az illusztrált felvételen is jól látható. A fiókái 14-18 nap kotlás után kelnek ki a tojásból. Fészekhagyók, azaz alig száradnak meg már szerterohangálnak a fészektől. Szürkésbarnán pelyhesek, nagyon megkapó a látványuk. Ha veszély fenyegeti őket, szüleik szárnyaszegettnek tettetik magukat, elvonják a figyelmet, addig a fiókák a kövek mögé bújhatnak a veszély elmúltáig. Évente egyszer költ, ha valamilyen oknál fogva költése meghiúsul pótköltésbe kezd.

A tápláléka poloskákból, apró rákokból, szúnyoglárvákból, pókokból, piciny csigákból áll. A liléknek jellegzetes mozgásuk van a talajon: szaladnak egy rövidet, majd meg-megtorpanva szinte lefékeznek és folytatják ezt tovább, szinte „gurulnak”.
Hazánkban védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.