Kimelegednek a sok pollentől a poszméhek

Úgy tűnik egy újonnan, a Biology Letters folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint, hogy a poszméhek hozzánk hasonlóan kimelegednek a cipekedéstől. Bár laborkörülmények közt már korábban is kimutatták ezt, a valós életben, a réten szabadon repkedő méhek esetében most először.

A rovarok, köztük a beporzók számának hanyatlása világszintű probléma, a poszméhekről pedig ismert, hogy aránytalanul rosszabbul érinti őket e változás, kisebb termetű rokonaikhoz képest, ráadásul a felmelegedéssel is párhuzamos az eltűnésük. A poszméhek azon kevés méhféléhez tartoznak, amelyek a házi méhekhez hasonlóan családi kötelékben élnek, királynőből és dolgozókból álló fészkeikben viaszvédelmében nevelik utódaikat. A dolgozók feladata, hogy az utódok ellátásához megfelelő mennyiségű virágport gyűjtsenek és hordjanak a fészekbe, ezt a hátulsó lábaikon kialakult szőrök rendszere segítségével teszik. A pollenszemcséket e kosárkáikba gyűjtögetik virágról virágra járva, majd visszatérnek a fészekbe, ahol kipakolnak. A behordott pollen mennyisége és minősége az egyetlen tényező abban, hogy vajon sikeres lesz-e a család, s képes lesz-e ősszel egy új, fiatal, áttelelő királynőt küldeni a következő évbe. Nektárt is gyűjtenek, de ezt a pollentől független, külön utakon teszik.

Bár úgy fest, könnyedén repkednek a virágok közt, valójában e kosarak terhe akár a méh testtömegének harmadát is elérheti, vagyis kb. olyan számukra a munka, mintha egy 70 kilós embernek folyamatosan egy közel 25 kilós zsákkal a hátán kéne közlekednie. A kutatók megmérték a poszméhek testhőmérsékletét, egy észak-amerikai faj, a Bombus impatiens dolgozóit vizsgálták, olyanokat, amelyek különféle mennyiségű pollennel a kosárkáikban repkedtek. A befogott méhek hőmérsékletét és az általuk cipelt pollen mennyiségét is pontosan megmérték.

Kiderült, hogy minél több pollen volt a kosárkáikban, annál magasabbá vált a méhek testhője! Minden egyes milligramm pollenteher 0,07 Celsius-fokkal növelte a méh hőmérsékletét, a teli kosárkák pedig már 2 Celsius-fokkal. Ez azt jelenti, hogy a méhek így hamarabb elérhetik azt, a számukra kritikus hőmérsékletet, amelyen már képtelenek dolgozni, vagy általánosságban képtelenek életben maradni. A felmelegedéssel együtt ez még korábban bekövetkezhet, hisz a méh „hidegvérű” állat, vagyis a környezeti hőmérséklet határozza meg a testhőmérsékletét is, és már most is sok állat e kritikus meleghez közeli hőmérsékleten repült. Különösen a meleg nyári napokon lehet súlyos hatása a pollengyűjtésnek ezekre az állatkákra.

Ennek a következménye lehet, azért, hogy elkerülje a túlmelegedést, a poszméh vagy kisebb teherrel tud repkedni, vagy épp kevesebbszer tud csak fordulni a virágok és a fészek között, mindkét esetben kevesebb pollen kerül az utódok gondozásához a családba. A végeredmény pedig a család sikertelensége lehet, ami hosszabb távon az adott faj kihalását is eredményezheti, de bizonyos, hogy a beporzó szolgáltatásra negatív hatással lesz, akárhogy is alkalmazkodnak a poszméhek.