A mezőgazdasági módszerek miatt zuhan Európa madárállománya

Az intenzív mezőgazdálkodás, leginkább a rovarölő szerek és a műtrágyahasználat növekedése a madárállomány gyors csökkenésének az elsődleges oka.

A PNAS folyóiratban jelent meg az, a több mint 50 fős nemzetközi csoport által jegyzett tanulmány, amelyben 28 európai ország 20 000 helyszínén, közel 4 évtized során megfigyelt 170 madárfaj létszámának csökkenése mögötti okokat vizsgálták. A kutatás eredményeit a brit madárvédelmi társaság, a RSPB ismertette.
Az európai madárlétszám több mint negyedével csökkent 1980-2016 közt, az agrártájhoz kötődően élők létszámának 56,8 százaléka tűnt el, és az eddigi legátfogóbb adatelemzés szerint ezért legnagyobb részben az egyre nagyobb mértékű mezőgazdasági rovarirtó- és műtrágyahasználat felelős. Az erdei madarak 17,7 százalékkal, a városiak 27,8 százalékkal, az északi hidegkedvelő madarak 39,7 százalékkal, a déli melegkedvelők pedig 17,1 százalékkal lettek kevesebben ugyanezen időszak alatt.
Az agrártájhoz kötődő fajok alatt azokat értjük, amelyek élőhelye, életmódja összefügg a mezőgazdasági területekkel, ilyenek a citromsármány, a sordély, a haris, a mezei veréb, a fogoly, a bíbic, számos más faj mellett.
A mezőgazdálkodás legsúlyosabban érintett áldozatai a sarlósfecskék, a sárga billegetők és a szürke légykapók, azok a madarak, amelyek táplálékát a rovarok képezik. Richard Gregory, az RSPB szakembere, a kutatás egyik vezetője elmondta, a felmérés során a lehető legjobb elérhető adatokat használták fel ahhoz, hogy kiderítsék, milyen emberi hatások járultak hozzá e csökkenéshez. „Az eredmények meggyőzőek. Megmutatják, micsoda ereje van a civil kutatók munkájának és a határokon átnyúló együttműködésnek abban, hogy megértsük a természeti világot, s kiderítsük, miként fordíthatnánk meg a trendeket” – mondta a kutató.
Három további tényezőt is azonosítottak, amelyek a népességcsökkenésben szerepet játszanak: az urbanizáció, az erdőterületek csökkenése és a klímaváltozás (jelesül a hőmérséklet emelkedése). Bizonyos madárfajokra ezek voltak legnagyobb hatással.
A kutatók elmondták azt is, hogy bár az erdőterületek növelése kívánatos, nagyon nem mindegy a madarak szempontjából, hogy gazdasági célú ültetett erdőről (ezeket helyesebb volna faültetvénynek hívni, nem is erdőnek) van-e szó, vagy öreg, természetes erdőről, ugyanis ez utóbbiaknak van a madarak számára előnyös hatásuk.
A kutatási eredmény elsődleges tanulsága az, hogy hatalmas szükség van a környezetbarát mezőgazdálkodási módszerek alkalmazására, hiszen az nem fenntartható, ahogy ma a vegyszerekre támaszkodva termeljük javainkat. Ezt a vadvirágos sávok vagy ugarok beiktatásával, és a rovarölő szerek, műtrágyák használatának fokozatos csökkentésével lehet talán a legkönnyebben megközelíteni.
Az RSPB 2000-ben megvásárolt egy farmterületet, ahol 181 hektáron természetbarát gazdálkodást folytatnak. Az eltelt időben az agrártájhoz kötött, itt költő és élő madarak létszáma a korábbi 177 százalékára nőtt, a lepkefajoké pedig a korábbi négyszeresére emelkedett. Mindezt úgy sikerült megoldani, hogy közben a farm bevételei nem csökkentek, sőt, 2019 óta teljesen rovarirtómentesen gazdálkodnak, és azóta se csökkent a betakarított termény mennyisége.