Természetjárás Geresdtől Gemencig

Néhány barátom társaságában a Geresdi-dombságot és a Gemenci erdőt választottuk kirándulásunk célpontjául. Így egyetlen nap alatt két megyébe: Tolnába és Baranyába is ellátogathattunk.

Azonban még mielőtt túrabakancsot húzunk, pillantsunk rá a térképre! Utunk a két dél-dunántúli megyébe visz, ahol a Baranyai és Tolna-Baranyai-dombvidék részeként, a Geresdi-dombság lankái legfeljebb 250-300 méter magasra emelkednek.

Természetföldrajzi és történelmi látnivalók közül említésre méltó a Csele-patak. A Geresdi-hátságban eredő patak Mohácstól északra ömlik a Dunába. De ettől persze még nem különleges. Jelentőségét egy, (mára már megcáfolt) tévhitnek köszönheti, miszerint 1526-ban a törökök elől menekülő II. Lajos (Magyarország és Csehország királya, 1506-1526) ebben a patakban lelte halálát, ami egy nyári zápor miatt áradt meg. Azóta kiderült: az uralkodó holttestét a patak mai torkolatától 50 méterre, az akkoriban még száraz területen találták meg. Miért tartotta magát a vízbefulladás legendája? Azon egyszerű oknál fogva, hogy az utóbbi időkben már víz borítja az ominózus területet.


Geológiailag a tájegységet karbonátos kőzetekből és homokkőből álló kisebb magasulatok, és az előttük elterülő (eróziós, azaz az esővíz pusztító munkája által létrejött) völgyekkel tagolt dombsorok jellemzik. Ki gondolta volna, hogy a dombság, Duna felőli löszhátainak egyik magas leszakadásában még barlang is van! Pedig a dunaszekcsői várhegy keleti felében több száz éve ismert a Török-lyuk nevű 25,5 méter hosszú és 12 méter mélységig feltárt üreg.


Haladjunk tovább a Duna irányába, hazánk egyik legismertebb, 1977-ben természetvédelmi oltalom alá vett ártéri erdeje felé. Bár hivatalosan a gemenci erdő területéből 180 négyzetkilométer egész évben víz alatt kéne hogy álljon, ottjártunkkor az aszály miatt vizet csak elvétve láttunk. Azonban a Duna folyása annyira lelassult, a csekély esés miatt, hogy e területen megannyi (holt)ág és sziget tarkítja a folyamot. Sajnos az 1810-ben elkezdődött folyószabályozás csak tetézte az amúgy is természetes feltöltődést. Így nem csoda, hogy ilyen kemény szárazság idején könnyen megcsappan a tetemes víztömeg.