Sarki rókák hatalmas vándorútjai

2019-ben egy fiatal, kanadai sarki róka 299 nap alatt több mint 6400 kilométeres távolságot járt be.

Régóta ismert, főként a sarkvidékeken élő őslakosok elbeszéléseiből, hogy a sarki róka (Vulpes lagopus) hatalmas távolságokat képes bejárni. No de pontosan mekkorát és merre? A kanadai Québeci Egyetem kutatói vizsgálták a sarki rókák hosszú távú vándorútjait, a kapott igen érdekes eredményekről a Royal Society Open Science folyóiratban számoltak be.
A kutatók műholdas nyomkövetős nyakörvet szereltek 170 rókára a kanadai sarkvidéki Bylot-szigeten, s 13 éven át vizsgálták azt, merre járnak. Bár ismerték ezen állatok vándorlásáról szóló történeteket, az eredmények még a vártnál is hosszabb utakról vallottak.
Különösen a fiatal állatok számára fontos, hogy eltávolodjanak a születési helyükről, így a saját szaporodásuk során elkerülhetik a belterjességet, illetve nem jelenthetnek vetélytársat a saját rokonaik számára. Ez a stratégia igen elterjedt, ám amellett, hogy életben tartja a fajt, a betegségek, például a veszettség terjesztésében is jelentős szerepe van.

A 170 nyomkövetős rókából 37 vállalkozott hosszú vándorútra, és bár a kutatók úgy vélték előzetesen, hogy a legtöbb sikertelen lesz (hisz egy ilyen vállalkozás rengeteg kockázattal jár), végül 13 állatról derült ki, hogy teljes sikerrel találta meg új otthonát a vándorútja végén.
Érdekes volt azonban, hogy e vándorok ötöde felnőtt állat volt, vagyis az is kiderült, hogy nem csak a fiatal korosztály hagyta el korábbi élőhelyét. Az, hogy az idősebbek is vállalkoznak az útra, akár a parazitáikat, akár a fertőző betegségeiket is nagy területen terjeszthetik.
A fiatal egyedek késő tavasztól ősz elejéig, de leggyakrabban augusztusban keltek útra, a felnőttek pont fordítva: a téli félévben, de meghatározott csúcsidőszak nélkül. A legtöbb állat, korától és az indulása irányától függetlenül végül déli irányban talált magának új otthont. A fiatalok esetében a vándorlás nagyobb része zajlott a tengerjégen, mint a szárazföldön, a felnőttek nagyjából ugyanannyit mentek mindkét típusú felszínen. A fiatal egyedek napi 13-20 km, a felnőttek 23-24 km távolságot jártak be, a fiatalok megtett távolsága 398 – 6428 kilométer közti volt, a felnőtteké 186 – 6137 kilométer közti. Ezek a nagy vándorlási távolságok és a jégen átkelés igazolja azokat a genetikai adatokat, amelyekből már korábban sejtették, hogy fennállhat valami ehhez hasonló kapcsolat a rókák egyes populációi közt.