Kell a barátság!

A viszontagságos gyermekkor (például az alkoholista szülő) rontja a későbbi egészséget és megrövidítheti a életet, ám a felnőtt korban a baráti viszonyok ezt ellensúlyozni tudják, s amint azt a Duke Egyetem által ismertetett új kutatás feltárta, a helyzet nemcsak ránk emberekre igaz.

A kenyai Amboseliben közel 4 évtizede zajló Amboseli Páviánkutató Projekt égisze alatt mintegy 200 pávián megfigyelésén át arra jutottak, hogy hozzánk hasonlóan náluk is megrövidíti a nehéz gyerekkor az életet, ám ha felnőttként szoros szociális viszonyokat ápolnak, megszűnhet ez a negatív hatás. A Science Advances folyóiratban publikált kutatási eredmény szerint 2 évet sikerült így visszanyerniük a barátokkal rendelkező páviánoknak az elvesztett életéveikből.

Régóta ismert az összefüggés a gyerekkori traumák és a rövidebb várható élettartam közt, ám azok a mechanizmusok, amelyek révén ez érvényesül, nem világosak, mindemellett az emberekkel végzett vizsgálatok során az emberek önbevallás útján számoltak be élményeikről, illetve emlékeikről, ami nem feltétlenül pontos módszer. Itt lépett be a képbe a közeli rokonainkkal végzett hosszú távú megfigyelési projektek szerepe. Az Amboseli Nemzeti Parkban és környezetében 1971-től végeznek szinte napi szintű tudományos megfigyeléseket pávián egyedeken, feljegyezve melyik miként élt, illetve azt is, kivel tartotta a kapcsolatot (kivel barátkozott) fajtársai közt.

Az egyik elmélet szerint a fiatalkori traumákat átélő egyedek gyakran nehezen barátkoznak felnőttként, s ennek hatására kevés támogatást kapnak a többi páviántól, és ez rövidíti meg az életüket. A kutatás során azonban más eredményre jutottak a szakemberek. A megfigyelt kicsinyek körében olyan információkat vizsgáltak meg, mint azt, hogy megélte-e az anya a kölyök felnőtté válását, vagy volt-e vele az erőforrásokért versengő testvére, aszályos évben született-e, stb. Kiderült, hogy az összesen hatféle tényezőből a páviánok háromnegyede legalább egyet átélt, és harmaduk kettő vagy több ilyen nehézséggel is megküzdött.

A vizsgálatok arra jutottak, hogy bár elszigeteltebbek voltak az érintett egyedek, mégsem ez volt az elsődleges oka a túl rövid élettartamuknak, hanem az esetek 90 százalékában maguk az elszenvedett traumák rövidítették meg az életet. Minden egyes plusz traumatípus 1,4 évet vett el a majmok életéből, vagyis a negatív hatások összeadódtak. Mivel egy nőstény pávián átlag 18 évig él, ez meglehetősen nagy mértékű visszaesés lehet több negatív tényező esetében.

Kiderült azonban az is, hogy azok a páviánok, akik szoros baráti kötelékeket alakítottak ki, 2,2 évet vissza tudtak nyerni a traumák miatt elveszített évekből. Az erős társas kötelékek mérsékelhetik tehát a nehéz gyerekkor hatásait, ám fordítva is igaz, a rossz társas viszonyok felerősítik a traumák okozta hatásokat. Vagyis mind a gyerekkori traumák, mind a felnőttkori társas kapcsolatok befolyásolják az élettartamot, ám ezek egymástól függetlenül hatnak.

Bár az egyelőre nem világos, hogy ezt az emberre nézve is igaznak mondhatjuk-e, ám az nem biztos, hogy a traumák elleni korai fellépés az egyetlen lehetőség azok hatásának ellensúlyozására. A kutatók azt tanácsolják, akinek nehéz gyerekkora volt, próbáljon meg jó barátságokat fenntartani.